Levéltári dolgozók szakmai továbbképzése. Levéltártan. Alsófok (1952-1953)
5. Bakács István: Levéltári segédletek
A lajstromoknál (111, regÖS2fcáfaál) is rész;etesebben már csak egy segédlet tájékoztatja a kutatott a;másolatgyüjtemény, másolati könyv. Ez lehet kéz irásos ? s lehet fény kép (film). A más ólati gyUj t enény e knek ott van-ma már rendeltetésük, anol nehezen hozzáférhető anyagot kívánunk a kutatás rendelkezésére becsátanio Korábban külföldi levéltárakban hazai okmánytárak részére rendszeresen másoltak le okleveleket, s ezáltal mentesítették a kutatót attól, hogy római, vagy simancasi levéltárban kutasson tárgykörébe vágó csekélyszámu irat után, ^ha teljességre kivan törekedni, e. fölmrev é t e1ne k ? fényképmásolatok készítésének is ez a fő feladata, .waikor a íilmrevétel az Országos Levéltárban az 19-3o~as évek közepén megindult^ a cél a felvidéki levéltárak magyar vonatkozású anyagénak hozzáférhetővé tétele volto Tudjuk, hogy pl. a közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek eredeti példányai Bécsben őriztet nek, %z ezekről készült fiÍmek hozzásegítik a kutatót ahhoz, hogy a ma *yar burzsoáziának az első világháborúval kapcsolatban betöltött szerepére világot vethessünk.. Természetesen akár kézírásos? akár filmmásolatról van szó, az anyagvédelem is nagyon jelentős szempont,hissn igy a kérdéses okirat teljes szövegében nem egy, hanem két példányban áli rendelkezésünkre? s ha az eredeti elpusztulna, a másolat továbbra is a kutatás rendelkezésére álló Nyilvánvaló, hogy a film e -szempontból a kézírásos másolatnak messze fölötte van* A segédletek másik csoportja a mutatók {indexek) csoport ja* ezeknek rendeltetése., hogy az iratokban foglalt személy? és helynevek,tárgyak eg5 r ,szerübben megtalálhatók legyenek s ne kelljen az elenchusokatlajstromokat, iktatéicönyveket minden esetben végigolvasni. Természetesen csak azt a mutatót tekinthetjük jénak ; amelyik a legkülönbözőbb tárgyi szempontokat is felöleli,. Említettük;, hogy kcrábbanai mutatókat igen hiányosan készítették el? természetesen ahogy az időben közelebb kerülünk korunkhoz-, ami;ki jobb mutatók állanak rendelkezésünkre<, Tökéletes mutatók azonban nincsanek* Történtek kísérletek igen részletes mutatók készítésére, azonban mindaddig, míg maga a régésztázás, lajstromozás és az iktatás nem tudta felismerni az iratban rejlő legkülönbözőbb tárgyi szempontokat, addig természetesen a mutatózás is hiányos mar-ct,"Pl e a kúria megítélése szerint a ^hatalmaskodás" -^amelyet tárgyként iktattak és mutatéztak ~ tizennégyféle bűncselekmény lehetette Azok a regeszták, lajstromok, amelyeket ma készit a levéltáros, természetesen csak akkor lesznek valóban igazi segédletekké, ha mutatózzuk is őkot u Sxre történt kezdeményezés a Mohács előtti okleveleknél s történt kezdeményezés a térképtárnál is 0 *\z utóbbi esetben q térkép jellegének meghatározása szeripont inból ^is külön mutató készült, hiszen a kutatók nem e ^yszer kizárólag erdészeti, vagy vízgazdálkodási térképeket keresnekc Küáön s. részletesebbon. kell szólnunk az utolsó évek legkorszerűbb levéltári segédeszközéről, a tematikai feltárás ról c ii Szovjetunió ^hatalmas levéltaraiba., a 'tematikai feltárás az a kapocs,, amely a levéltárakat a tudományos kutatóintézetekkel, vagy a népgazdaság egyes ágaival legszorosabban kötik össze. ... tematikái feltárás-voltaképpen az az alap, amelynek alapján részletesen kifejtik; hogy o t ^y^e^ adott témára mely iratok vannak a levéltár őrizetében c Csernov könyvéből tudjuk, hogy a s z ovjetunioban a tematikai feltárás ^munkája meglehetősen rendszertelenül indult meg s később szabályozták, hogy tematikai katalógus csak akkor kell összeállitanij ha ez a tudományos kutatómunka vagy
