13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - A) Jogszolgáltatási szervezet

folyt, de azzal a lényeges különbséggel, hogy a földesúr korlátozta hatáskörüket és megnyirbálta birói jövedelmeiket. Itt kell megemlíteni, hogy a "német jog" szerint telepitett községekben a telepítő es utódai, a soltészek vagy fojtok a telepítő szerződésben meghatározott kisebb sulyu bűncselekmények és polgári perek fölötti Ítélkezést örökös jogon kapták meg a földesúrtól, s a kiszabott pénzbüntetések meghatározott része is megillette őket. Hasonló helyzetet élveztek a keleti országrészekben "vlach jogon" létesült települések kenézei és vajdái is o Amikor á fellebbezés a XIV-XV, században a magyar eljárásjogban is befogadott intézménnyé vált, az oklevelek tanúsága szerint az uriszéktől is megnyílt a fellebbezés utja a vármegye törvényszékére. Ilyenkor az ügyet az a szolgabíró referálta, akit a megyei hatóság az uriszékre annak idején kiküldött. Ha azonban meggondoljuk az uriszéknek a feudális jogrend elveit is megcsúfoló elnyomó jellegét, ennek a fellebbezési lehetőségnek nem tulaj donithatunk nagy súlyt, A földesúr hatalmát a birtokán élő jobbágynép fölött csak a hasonló osztályjellegü felsőbíróságok korlátozták, a pallosjogu ur joghatóságát pedig még azok sem. 3o A vármegyei törvényszék A királyi vármegyék szervezetét a nagybirtok megerősödése, mértéktelen királyi adományok /főként II. András alatt/ és a mongol pusztítások alapjában renditették meg. A feudális viszonyok közt elérhető közbiztonság hiányát a dolgozó tömegek szenvedték meg, de megérezték azok a kisbirtokos vitézek is, akik a XIII, század első felében a királyi szerviensek nevét viselték, és vármegyei keretektől függetlenül* közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak, A nemesi vármegye kialakulását a királyi szerviensek szervezkedése inditotta meg, célja elsősorban éppen a fogyatékos-jogszolgáltatás hiányainak pótlása volt, E szervezkedésnek közismert dokumentuma a Zala megye területen lakó királyi szerviensek 1232-1 oklevele, mely ezeknek a katonáknak a hatalmasok elnyomása és a birák távolléte miatti önálló akciójáról ad számot. Engedélyt kértek, és kaptak a királytól, hogy "igazságot szolgáltassanak az elnyomottaknak", s az engedély bir tokában Ítéletet is hoztak Bertalan veszprémi püspöknek a hatalmas Atyusz bán elleni birtokfoglalási perében, Valószinü, hogy a szomszédos szlavón bán nyomása inditotta a zalai szervienseket erre a lépésükre, de megmozdulásuk nem maradt elszigetelt jelenség, A következő évtizedekben mindenfelé feltűnnek a nemesi közönség választotta szolgabirák, azaz a királyi szolgák birái, mint autonóm tisztségviselők, A királyi szerviensekből és a várjobbágyokból egybeforrott nemesség bevonta szervezkedésébe a régen fennálló területi keret, a királyi vármegye ispánját is, és - egyes oklevelek tanulsága szerint - Ítéleteit vele együtt hozta meg, jelentéseit az ispán pecsétjével hitelesítette. Az 129Ö—es évek törvényei már mint elismert intézményt emiitik az ispán /később: főispán/ és a négy megyei biró/szolgabiró/ tes-