13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - A) Jogszolgáltatási szervezet
tületét, sot még a nádorispán vidéki bíráskodásának ellenőrzését is feladatává teszik, A XIV. században a fejlődésükben némileg elmaradt felvidéki és erdélyi területeken is mindenütt megalakultak a nemesi önkormányzat szervei. A vármegyei önkormányzat tehát az Igazságszolgáltatásból fejlődött ki, és 1526-ig ez a funkció maradt a nemesi megye legfontosabb teendője, A jogszolgáltatásról nevezték a varmegyét törvényhatóságnak /iurisdictio/, azaz- törvénykezési hatóságot gyakorló.szervnek, A vármegyei kereten kivül álló kiváltságos kerületek külön törvényhatóságnak számítottak, mert Önálló birói székük volt /pl, a kun vagy a székely székek stb„/. A megye bírói hatóságát a főispán, ill, helyette rendszerint az alispán, és a négy szolgabiró együttesen gyakorolta,^részben a birósági közgyűléseken /]°a következő szakaszban/, részben a megyei törvényszéken / sedria /. Az alispán és a szolgabirák egyetemes felelősséggel tartoztak, ha mint érdekeltek eljártak valamilyen .perben, vagy ha megtagadták a jogszolgáltatást. Felelősségre- vonásukat valamelyik - hiteleshely vizsgálatának alapján az országbíró végezte el. De az ellenőrzésen kivül védelemben is részesültek* erre a megyeszékhelyre fegyveresen felvonuló nemességgel szemben szükségük is volt.. Aki a megyei hatóságot vágy valamelyik tagját hivatalos eljárása során szóval vagy tettel megsértette, a széksértés büntetését vonta magára 0 A kialakulás,századában és még a XIV, század elején is gyakori es*emény volt'a megyei nemességnek kiterjedt birói joghatosággal rendelkező közgyűlése, A nádori közgyűlések rendszeres megtartása folytán azonban /1 # a következő szakaszban/ a megyei bíráskodásnak a XVI6 századig egyetlen fóruma a vármegyei törvény szék / sedes iudicia ria, röviden sedria/ maradt,-Rendesen kéthetenként tartottak, s'. a-hétnek mindig-ugyanazon a napján kezdték el, A. törvényszéken az alispán és a szolgabirák mellett nemes birótársak is helyet foglaltak, s ezek a XV, század folyamán törvényszabta feladatokkal felruházott esküdtekké lettek / iurati assessores /. Minthogy a szokásjog szerint a nemesi birtokjog és a kiváltságok tárgyában a kúria volt illetékes, a sedria hatásköre ebben a korszakban meglehetősen korlátozott maradt; csak kisebb hatalmaskodás! és 100 forint értéken aluli polgári perekben dönthetett, A XV* század törvényei a hatalmaskodások áradatát ugy próbálták gátak közé "szorítani, hogy a nemesi vármegye szerveinek megadták a'károsult sommás visszahelyezésének jogát. A sedria illetékessége elvben kiterjedt a megye minden nemes és nemnemes lakosára, de a mentességet biztosító királyi kiváltságlevelek egyre több birtokost vettek ki alóla. Mátyás, aki a nemesi vármegyét a központosítás érdekében erősíteni akarta, az 1486: 21. tc.-ben minden ilyen kiváltságot eltörölt, csak az örökös grófokét hagyta érvényben, Nagyobb vármegyékben, mint pl, Zala, Sopron vagy /a későbbinél jóval nagyobb/ Fejér, a nemesi közönség Összegyűjtésé- . nek nehézsége miatt már korán több /2-4/ sedria alakult ki, melyeknek illetékességét elhatárolták egymástól. Ez a jogszolgáltatási elkülönítés volt a járások / districtus, processus / keletkezésének az alapja* A XV, században már a szolgabirákat is beosztották az egyes járások sedijiáihoz, s a megye nemessége is ezek szerint csoportosult, A következő korszakban a.járásbeosztás megszilárdult., s a járási sedriák helyett kialakult a szol-
