13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet
időben, a külön magyar katonaság megszűnt: a török kiűzése után a végbeli katonákat elbocsátották s a szolgálatban megtartott néhány magyar ezredet a XVII-XVIII. sz, fordulóján /"német lábra" állitva/.a császári hadsereg szervezetébe vonták be * A magyar haderő Rákóczi szabadságharcával támadt fel újra. Rákóczi, hadseregszervező munkája során, a katonai jogszolgáltatásra is nagy figyelmet fordított, 1703-tól kezdve több tábori rendtartást adott ki, majd 1707-ben kibocsátotta az egész kuruc hadsereg általános katonai szabályzatát, az un. Ónodi Regulamentumot, mely szolgálati szabályzatból s a hozzá csatolt Haditörvénytárból, az első magyar katonai büntetőtörvénykönyvből állott. A kuruc hadbiróságok - ezred és hadsereg, illetőleg hadkerület szinten s legfelső fokon a fejedelmi udvar főparancsnok! törzse mellett megszervezve - hozzájárultak a csapatok fegyelmének erősítéséhez s részt vettek a.belső árulás elleni küzdelemben /pl, Bezerédy, Ocskay lefejezte tése/. A hadbiróságok 3 fokozata ellenére az eljárás mint az egykorú hadijog szerint mindenütt - többnyire egy vagy kétfokú, A biróságok hierarchikus tagolódását ugyanis nem annyira a fellebbezés lehetősége, mint az ügyeknek /a perbefogott személy katonai rangja s a tárgy súlyossága szerint/, alacsonyabb vagy magasabb biróság hatáskörébe utalása tette szükségessé. A szabadságharc után a Habsburg-birodalom egységes, ál landó hadseregének kialakulása befejeződött, az állandó hadsereget 1715-oen a magyar országgyűlés is becikkelyezte /8, tc./. A XVIII, azn folyamán kiépültek a hadsereg igazgatási szervei, köztük a még III. Károly idején felállitott s Mária Terézia által újjászervezett budai hadifőkormányszék vagy főhadparancsnokság /General-Commando Hungarn, vagy Landes-General-Commando Hungarn, később Militár-General-Commando in Ungarn stb,/ a szűkebb értelemben vett Magyarország egész területét átfogó illetékességgel," 1 " A General-Commando mellett megszervezett főtörvényszék /MilitárL andes-Gericht, MilitárOber-Gericht stb./ lett az ezredtörvényszékek feletti másodfokú fórum, mig a-legfelső /harmadfokú/ fórum szerepét ezután is a Hofkriegsrat látta el, A Hofkriegsrat szervezete a XVIII, sz. folyamán s a XIX. sz. első felében ismételten átalakult, Ehhez képest a katonai jogszolgáltatás legfelső szervének /mely ekkor ugy a felügyeleti hatóság, mint az utolsó fórum szerepét töltötte be/ a Hofkriegsrat-hoz való viszonya is többször változott. Hol a Hofkriegsrat mellé- rendelt, azzal csak az elnök szemé-, lyén keresztül összefüggő, sőt egy időre egészen külön is vált, Önálló hatóság volt, hol - mint rendszerint - a Hofkriegsrat szervezeti egységébe tartozott s annak egyik főoszE budai főhadparancsnokságon kivül a.magyar korona országainak egykorú területén még 4 főhadparancsnokság működött:Zágráb, Pétervárad, Temesvár és Nagyszeben székhellyel* L. a Katonai Határőrvidékről szóló fejezetrészt.
