13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet
tályát képezte, ~A szervezeti változásokhoz hasonlóan elnevezése is többször módosult /Justlz-Senat, Justiz-Koílegium, Militár-Justiz-Rat, Justiz-Abteilung stb./. A XVIII, sz. végén a General-Commando-k keretében a főtörvényszéken kivül egy ujabb fellebbviteli fórum, az un, ka tonai delegált bíróság létesült, melynek elnöki tisztét a SRp.• neral-^ommando parancsnokló tábornoka maga látta el, igen széles jogkörrelo E bíróság, minthogy a katonák és polgári személyek közötti, perek is hatáskörébe tartoztak, 3 ilyenkor polgári tagjai is voltak, a magyarországi /civil/ hatóságok latin hivatalos nyelvéhez alkalmazkodva, szintén latin /judicium delegatum militare/ elnevezést kapott, Végül a hatáskörök s a fellehbezésí rendszer kialakulásával, 1803-ban s az egész császári-királyi hadsereg részére katonai fellebbviteli bíróságot /Allgemeines Milítár-Appeliations-Gericht/ állítottak fel. Bécsben, A hadbiróságok szervezete tehát, mely most már 1848ig fennmaradt, a következő formában rögzítődött, A legalsó fórum ezután is az ezredtörvényszék 0 Felette áll a General-Commando kebelében működő két jogszolgáltatási szerv: a főtörvény- szék /ujabb neve Justiz-Departement/ s a nála magasabb rangú katonai delegált biróság, A további felsőbb fok a bécsi katonai fellebbviteli bíróság. Végül utolsó fórumként, ahová a fellebbviteli birosagtol lehet felfolyamodnx, megmarad a Hofkriegsrat emiitett szervezeti egysége, /E biróságok hatásköret s közöttük a fellebbezés útját 1, a Katonai Határőrvidék c. fejezetrészben,/ >> Az 1848. évi események a császári hadsereg szervezetében jelentős változásokat okoztak /a Hofkriegsrat megszűnt, helyette császári hadügyminisztérium létesült stb,/ s a bécsi ellenforradalmi erők támadása miatt önálló magyar hadsereg felállítása vált szükségessé. Ahogy az 1848/49° évi magyar hadsereg /volt császári sorezredekből, honved es nemzetőr zászlóaljakból stb,/ kialakult, ugy hadbírósági szervezete is kiépült s az egységessé vált honvédhadseregben egységes kereteket kapott, A szervezetet a csapattestek, seregtestek s a t ábori hadseregek, valamint a mögöttes országrész magasabb parancsnokságainak had- biróságai /haditörvényszékei/ alkották. Majd e szervezet a ma^ gyar kormány által a hasonló-bécsi intézmények helyett létesített két felsőbirósággal: katonai fel törvényszékkel /főtörvényszékkel/ és legfőbb katonai törvényszékkel eg"ei"zült ki, A katonai jogszolgáltatással kapcsolatos igazgatási feladatokat a magyar hadügyminisztérium igazságügyi osztálya látta el. Végül - a belső reakció leküzdésére - a kormány 1849 elején különleges szerveket, un, rögtönitélő katonai s polgári vegyes bíróságokat hozott létre, E vesztörvényszéknek is nevezett birosagpk egjyes nagyobb városokban s a hadseregparancaiiokságok mellett működtek. ítélkezésük az árulás, az x ellenséggel öszszejáifszás s a hadrakelt magyar sereg érdekeit veszélyeztető cselekményekre terjedt ki s ily esetekben katonákkal és polgári személyekkel szemben egyformán eljárhattak.
