13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet
"Nqvus Ordo" kifejezés közhasználatúvá, A rendelet 1786. jan, 1-én lépett életbe, ekkor kezdődött tehát a magyar jogtörté-" netnek az a különleges szakas*za, melyre József államjogi reformjai nyomták rá a bélyegüket s melyet ezért - a "Novus Ordo" szavakon kivül - "Justitia Josephina" kifejezéssel szoktak megjelölni , /Hozzátehetjük, hogy e korszak iratanyaga - a birósági ügyvitelben József által meghonosított iktatás és kutfő-tételee irattári rendszer következtében - a levéltárakban is elkülönül a korábbi és a későbbi állagoktól*/ Az 1785. dee, 12-i rendelet s a szisztematikus sorrendben utána következő 1786-1787• évi rendelkezések lebontották a feudális biróságok bonyolult szervezetét, megszüntették a legtöbb rendi fórumot, helyettük uj. királyi bíróságokat állítottak fel, a közigazgatástól elkülönítették a jogszolgáltatást s az egész szervezetet szoros egységbe foglalták a ^hetszeliie 1 y es tábla felügyelete . alatt >, • Az utóbbit ugyanis József - legfelső biróság jellegét-meghagyva - a kancelláriával egyenlő rangra • emelte s az egész magyar jogszolgáltatás központi irányitó orgánumává, felügyeleti hatosagává tette meg. /E szerepet a hétszemélyes tábla a most tőle közvetlen függésbe került királyi táblán keresztül gyakorolta,/ A rendi fórumok lebontására tett emli'tett intézkedések közül a vármegyék és kiváltságos kerületek Ítélkezésének tel jes eltörlése, a földesurak s a városok pallosjogának elvétele /büntető bíráskodásuk eltiltása/, a tárnokszék, személynek! szék s a nádori biróság megszűntetése* végül a szentszékek vi lági-* ügyekbe avatkozásának ^kiküszöbölése /igy pl, a házassági perek világi biróságok hatáskörébe utalása/ volt a legfontosabb E rendelkezések beletartoztak a császár programjába, mellyel a nemesség hatalmát megtörni, a városokat szorosabb felügyelete alá vonni s az egyház befolyását korlátozni törekedetté 1787-től kezdve tehát, amikor az uj alsófoku királyi biróságok, a judicium subalternumok felállitásával* a Novus Ordo legfejlettebb formáját érte el, a jozefinus jogszolgáltatási szervezet a következő képet mutatjat A polgári,bíráskodásban a jobbágyok egymás közötti peréi a mezővárosi bíróság vagy a le- szűkített hatáskörű uriszék előtt, a városi lakosság ügyei a büntető hatáskörét vesztett városi törvényszék előtt s a nemesség és a volt kiváltságos kerületek szabad lakosságának ügyei - a per tárgya szerint meghatározva - a judicium subalternumok vagy a kerületi táblák előtt indultak." 1 " Másodfokon A judicium subalternumok 1787. szept. 1-én kezdték meg működésüket ö ++ A jobbágy-földesúr közötti polgári perek első fokon a judicium subalternumok hatáskörébe voltak utalva, az úrbéri ügyek viszont közigazgatási útra tartoztak. Ez utóbbiakban a közigazgatási funkciókra korlátozott megyei hatóság, illetőleg - felsőbb fokon - a helytartótanács és a kancellária járt el, József tehát kiküszöbölte azt a visszaélést, hogy a földesúr ügyében a^saját birósága, az uriszék Ítélkezzék,
