13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet
a polgári perek /jobbágyok ügyeiben a judicium subalternumon át, a többiek esetében közvetlenül/ a királyi táblára s^onnan w harmadfokon - a hétszemélyes táblára mehettek tovább. A bányaperekben alsó fokon a bányabiréságok külön szervezete Ítélkezett, közép- és felső fokon azonban - József rendelkezései szerint - ezek az ügyek, is a curia elé kerültek. Yégül a büntető perek minden esetben, rendi állásra való. tekintet nélkül, a judicium subalternumok előtt indultak s innen a nemesek ügyei a királyi táblára, majd onnan a hétszemélyes táblára, 1 a nemnemeseké /jobbágyoké és polgároké/ másodfokon a kerületi táblákra, harmadfokon a kerületi főispánok mint királyi biztosok elé voltak tovább vihetők. Az uj rend tehát a felleb bezést a jobbágy számára is lehetővé, tette, sőt polgári ügyefo» ; ben az u t at a ouriáig megnyitot ta* E változások közül azonban legnagyobb jelentőségű mégis a bunperek fellebbezhetővé tétele volt, mely a jozefinus rendszer egyik leghaladóbb intézkedése.* Mint a fenti áttekint ás- "<* a fórumok osztályhelyzet sze-" rinti kijelölése stb. - mutatja, a Justitia Josephina jogszolgáltatási rendszere, természetesen, feudális jellegű maradt, ahogy a felvilágosult abszolutizmus maga is feudális jellegű államforma. A korábbi bonyolult,- zavaros viszonyokhoz, a területi és rendi kiváltságok még sokkal erősebb érvényesüléséhez képest azonban a Novus Ordo nagy lépést jelentett a polgári korszak egységes, centralizált és államosított jogszol gáltatási szervezetének kialakítása felé* Az eddigiek a Józsefi rendszer pozitív vonásai közé tartoznak, rá kell azonban mutatnunk annak negatív oldala i ra is, a bürokrácia túltengésére, a gyökértelenuj apparátus határozatlanságából eredő ujabb nehézségekre, a császári elhatározások kíméletlenségére, a jogszolgáltatásban iő megkísérelt, németesítésre stb* Mindezek nagy ellenszenvet keltettek a reformok iránt s nem tették lehetővé azok megszilárdulását. Igy, amikor az ismeretes bel- és külpolitikai események II. József uralmát megrendítőtték, majd a haldokló császárt intézkedései visszavonására kényszeritették, a .Novus Ordo is összeomlott* József 1790. jan. 28-án kiadott rendelkezése, mellyel az országot 1780. évi. állapotába helyezte vissza, a régi jogszolgáltatás visszaállításának időpontjául 1790. máj* 1-át tűzte ki. E rendelkezésnek, az illetékes hatóságok nagy buzgalommal tet-r tek eleget* 179Q» máj. 1-én tehát a Novus Ordo let-ünt s a feu dális magyar jogszolgáltatás,- minden anakronizmusával s hibájával? egy fél évszázadra még a régi állapotába tért vissza * A jogi felépítmény mesterséges. - külföldön, fejlettebb termelési viszonyok közt létrejött elvek szerinti - erőszakos átalakítása csak ingatag látszat-eredményeket hozhatott. A válópereket •* a rendes polgári perek fentiekben vázolt útjától kissé eltérő módon - a jobbágyok esetében a judicium subalternum, polgárok esetében,a városi törvényszék s nemesek ügyében a kerületi tábla vette fel első fórumként. Tőlük a fel lebbesés egyformán a királyi táblához s onnan a hétszemélyes táblához történt*
