13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet
mint a jászok és kunok, majd a hajdúk kerületei a vármegyékhez hasonló jogi állást értek el s mint igazgatási egységek, törvényhatósági jelleggel birtak, országos rendiségre emelkedtek. E különféle közjogi állású autonómiákat azonban, melyeket közös névvei kiváltságos kerületeknek szoktak nevezni, valamint a bányabiráskodásnak a Habsburgok által a magyar jogszolgáltatásból kivont szervezetét, továbbá a szentszékek Ítélkezését, mely ez időben különféle világi ügyekre is kiterjedt s a katonai bíráskodást itt csak a kép teljessége kedvéért emiitjük, ismertetésükre később, a jogszolgáltatási szervezet egyes intézményeinek tárgyalásánál térünk vissza." 1 " A nemesség s az egyházi rend alsóbb fórumokon indult polgári perei fellebbezés utján -, más, tárgyuknál fogva táblai hatáskörbe tartozó ügyei pedig már első fokon a k irályi curia elé kerülhettek, mely a nemzeti királyok udvarában kialakult formájából Habsburg-kori szervezetébe az itt tárgyalt időszakban, a XVI-XVII. században alakult át. A nemzeti királyok udvarában létrejött birói fórumok közül ugyanis a királyi személyes jelenlét birósága, illetőleg á vele azonosult királyi tábla s a nádornak a királyi udvarba bevonódott, a curialis jogszolgáltatáshoz kapcsolódó bíráskodása túlélte a Moháccsal lezárult korszakot. Majd e két fórum - a királyi személynök /personalis/ vezetése alatt álló királyi tábla s a curiálissá vált nádori Ítélőszék - szorosabb szervezeti egységbe vonódott össze s ezzel párhuzamosan egymáshoz való viszonyuk is megváltozott. A Mohács előtti korszakban, magától értetődő en, a királyi személyes jelenlet bírósaga, illetőleg a királyi tábla számított előkelőbbnek s a nádor Ítélőszéke volt az általánosabb jellegű biróság. A Habsburg-korszakban viszont, amikor a királyi tábla elszakadt a külföldre került ' udvartól, a távollevő királyt helyettesítő nádor, illetőleg a királyi helytartó /vagy helyettük az országbíró/ által vezetett s a XVII.-sz. vége óta hétszemélyes tábla nevet viselő biróság emelkedett az első helyre, S a rangban csak harmadik nagybiró, a királyi személynök elnöklete alatt Ítélkező királyi tábla vele szemben a második helyre szorult, Igy alakult ki korszakunkban a felsőbíróságok uj szervezeti formája, a régi "királyi curia" név alatt egységbe foglalódott két birósági az ország legmagasabb fokú jogszolgáltatási szervét képező hétszemélyes tábla /tabula septemviralis/ s a vele szemben hatásköri alárendeltségbe került királyi tábla /tabula regia/, Az előbbi csak fellebbviteli fórum a királyi tábláról tovább vitt ügyekben, az utóbbi részben ugyanilyen fórum az alsóbb jogszolgáltatási szervek felé, részben - mint láttuk - maga is elsőfokú biróság, A királyi curia ekkor még nem működött állandóan, csak alkalmilag ült össze egy-egy törvényszakra /octava/. Teljes hatáskörű törvényszak, un. nagy oktáva azonban nem volt hirdethető törvényszünet ide.jén. S minthogy háború, nemesi felA fenti, különleges biróságok közé sorolható az egyetem tör vényszéke is, mely az egyetemi hallgatók büntetőpereiben pallosjoggal birt. /Kisebb jelentősege miatt nem ismertethetjük,/
