13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
II. A késői és a hanyatló feudalizmus korszaka (1526-1848) - A) Jogszolgáltatási szervezet
forgó polgári perekben s az úrbéri és büntető perekben első és egyben utolsó fórumként, teljes hatalommal bíráskodott. Az itt tárgyalt korszakban, a második jobbágyság korában, az uriszéktől való fellebbezés lehetősége megszűnt: az uriszék Ítélete végleges| más külső fórum a nagybirtok Ítélkezésébe bele nem avatkozik, A földesúri erőszakszervezet által emelt vasfalak tehát a XVI, században /két évszázadra/ bezárultak a jobbágyság körül, azt a^jogszolgáltatás terén Is korlátlanul kiszolgáltatva a földesúri hatalom önkényének, A kisebb birtokú, úriszéket nem tartó nemesség jobbágyainak ügyeiben /a falunál magasabb szinten/ s a nemesség saját pereiben a vármegye Ítélkezett, melynek fórumai közül ezekről a továbbiakban lesz szó - a megyei törvényszék /sedria / volt a legjelentősebb, E jobbágyok polgári ügyeiben ekkor a megyei törvényszék jelentette az utolsó fórumot, a nemesek polgári perei azonban tovább voltak vihetők a királyi curia elé, A bünpereket, akár nemes, akárnem nemes a vádlott, a megyei törvényszék vette^fel s ez is fejezte be: a bünperek ez időben, mint az íriszekkel kapcsolatban már láttuk, nem fellebbezhetek, Az egyfokú, fellebbezést kizáró büntető eljárás még korlátlanabbá tette az uralkodó osztály hatalmát az elnyomott tömegek felett, ugyanakkor megfelelt ez osztály azon törekvésének, hogy életéről és szabadságáról a saját osztálya, saját intézményei, ez esetben a nemesi vármegye Ítélkezhessek, A megyei jogszolgáltatás súlyos fogyatékosságai /lassúság*^megbízhatatlanság, csekély hozzáértés, bünperekben, főleg jobbágyok ügyeiben kiméletlen kegyetlenség stb,/ közismertek, erre itt bővebben kitérni felesleges, •A vármegye büntető hatásköre nem terjedt ki a hűtlenség! ügyekre, melyekhez egykorú jog szerint általában az országgyü- 1és elé9 s a főnemesek bünpereire, melyek a nádor Ítélkezése alá tartoztak, A vármegye ugyanis - bár mint nemesi. H universi tas" a nagybirtokos főnemességet is magában foglalta s az utóbbi a jobbágyság elnyomásánál a vármegye segítségét is igénybe vette - nem állott a várak, és kastélyok urai felett, megfékezésükre a kellő erővel sem rendelkezett, Más lapra tartozik, hogy e nagy befolyással, óriás vagyonnal és hatalommal biró oligarcha-réteggel szemben a nádor Ítélkezési joga. is holt buetü maradt, alkalmazása csak kivételesen /mint pl, a tömeggyilkos Báthory Erzsébet, "Csejtevár asszonya" ismeretes bűnügyében/ fordult elő. Gyakorlatilag e feudális nagyurak,kik "alattvalóik" felett kiskirályként uralkodtak, a XVI. században - legalább is személyüket illetően - törvényen kivüli, helyesebben törvény feletti helyzetet birtokoltak. A büntető, jogszolgáltatásnak e réteggel szemben való alkalmazása csak később, a XVII. században került sorra s már a kiépülő Habsburg-abszolutizmus elnyomó törekvéseit szolgálta: a felségsértés cimén indult - törvénytelen, idegen fórumokon lefolytatott - perekre korlátozódottn -A vármegyén belül egyes területek, mint pl, a praedialisták székei, saját, bár körülhatárolt jogkörű önkormányzattal 9 saját alsóbbfoku jogszolgáltatással bírtak „ E nem közjogi jellegű feudális Önkormányzatokkal szemben más területek,
