13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.

I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - B) Perjog

birák ugyanolyan bizonyitási'eszközöket vettek igénybe, mint a rendes' biróságok, ha nem tudták az ügyet eldönteni, a felek meg­terhelése nélkül visszaadhatták az eredeti fórumnak, Ha meghoz­ták Ítéletüket, kötelesek voltak ezt hitükre és hűségükre hi­vatkozva valamelyik hiteleshelyen vagy a biróságon /pl. városok­ban/ bevallani; ha elfogultság gyanújába estek, a per eredeti bírósága eltiltotta eljárásukat, és ismét magához vonta a pert. A végrehajtásnak a jogerős Ítélet meghozatalától számított egy éven belül kellett megtörténnie; ennek elmulasztása esetén a nyertes félnek újból meg kellett idéztetnie /és a XV. századig kikiáltatnia/ ellenfelét, majd mulasztását igazolva a végrehaj­tás ujabb elrendelését kérhette, Ha a per valamilyen okból az alsóbiróságtól felsőbírósághoz került, az Ítélet végrehajtása akkor is az alsóbiróság /pl. megye/ joga és kötelességedéit, A megyei hatóság rendszerint kiküldött szolgabíró utján végezte ezt, a kúriai bíróságok pedig az előttük indult és befejezett pe­rekben a hiteleshelyi, eljárás ismert módját követték. Az Ítélet .tartalmához képest végezhetett a királyi és hitelesheiyi ember bevezetést, visszaiktatást, határjárást, osztályt és hasonló cse­lekményeket, 'A személyt érintő szankciók végrehajtása az ellenfél dolga volt, ezért a fejvesztésre szóló 'hatalmaskodás! ítélet vég­rehajtása előtt a biróság három napig .őrizetben tartotta az elma­rasztalt alperest, hogy ellenfelével kiegyezhessék, A vagyoni büntetés /jószágvesztés, bírság/ végrehajtásának rendjet a szo­kásjog határozta meg,'A főbenjáró ítélet azt mondotta ki, hogy az elitélt elveszti az ország /a szűkebb Magyarország, Erdély* vagy Szlavónia/ területén fekvő összes javait 2/3 részben a biró, 1/3 részben a felperes javára. A- kiküldöttek tehát kiszálltak birto­kainak színére, összehívták atyjafiait, szomszédait és határo­sait, a birtokokat megbecsülték, a családtagokat'illető részeket különválasztották, majd az elitélt saját birtokrészeit az emii­tett arányban, de zálogos címen a biró és a felperes kezére ad­ták. Ugyanigy osztották meg - de visszaváltás lehetősége nélkül ­az ingóságokat is*-Ezután a'visszaváltani szándékozó atyafiakat és az elitélt ingóinak esetleges eltitkolóit valamelyik nyolcadra a kúriába idézteké, végül eljárásukról jelentést tettek a hiteles-**"", helynek. Az ítélettel elrendelt beiktatásnak ellentmondani nem lehetett, csak a - súlyos birsággal járó - visszaüzéssel élhettek £llene /l. alább/, 7 A korai feudalizmus perjogában perorvoslatnak helye nem volt, A feleket szigorú formák kötötték, s ezeknek elvétése a per elvesztését eredményeztemelyet felsőbíróság nem is orvosol­hatott. Csak abban az esetben fordulhatott valamelyik fél a ki­rályhoz, ha az.illetékes'biró az igazságszolgáltatást megtagadta / ob denegat.am iustitiam /, vagy a szigorú eljárási szabályokat meg­sértette, Ilyenkor a király a kúriába idézte az eljárt biróságot, és a sérelmet lehetőség szerint orvosolta, A XIV, századtói kezdve 5 o A p^e r c rvo s 1 a t o k

Next

/
Oldalképek
Tartalom