13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - B) Perjog
tulajdonjogot érintő és egyéb fontos perek több nyolcadon keresztül is húzódhattak, de az értesítő idézés elterjedése után az un, rövid pereket /breves lites / egy törvényszak alatt- be kellett fejezni, A Mohács előtti utolsó évtizedekben általában un, nagy oktávákat tartottak Szent György és Szent Mihály nyolcadán /május 1, október 6/ a hosszú perekre, és rövid oktávákat Vízkereszt és Szent Jakab nyolcadán /január 13, augusztus 1/ a rövid és a "legrövidebb" perekre, Az utóbbiak olyan eljárásokat foglaltak magukban, amelyek 15. vagy 32, napra szóló perbehivással indultak meg* tehát eredetileg állandóan, nyolcadon kivül voltak elintézendők, & vármegyéken ebben a korszakban rendszerint kéthetenként, a városokban pedig hetenként meghatározott törvénynapokat tartottak, 2, Perfüggés« kifogások, perhalasztás A perbehivással előkészített eljárás azzal indult meg, hogy a felek /vagy közülük egyik/ a biróság előtt "megjelentek, A sokszor megismételt idézésekkel szembeni engedetlenség eleinte csak birságOt vont maga után, az alperesnél 3, a felperesnél 6 márka összegben /az utóbbi a iudicium regale /, Az utolsó perbehivással szemben is engedetlen alperest azonban a biróság a felperes kérésére "elmakacsoíta"* pervesztesnek nyilvánitotta* Ha viszont a felperes maradt el, ebben az ügyben "Öifök hallgatásra" ítélték* azaz peresített igényét többé nem érvényesíthette, A felek érdemi küzdelme csak akkor indulhatott meg, ha mindkettő megjelent a kitűzött terminuson, A korai feudalizmusban a per az alperes /vádlott/ becsületét támadta meg, tehát személyesen kellett megjelennie; az asszony helyett férje, a kiskorú gyermek helyett atyja, gyámja azonban perbe szállhatott. A XIII, század közepétől kezdve már csak az- idézőparancs külön rendelkezése tette kötelezővé a személyes perbeszállást § egyébként megengedték a képviseletet 6 A jogi személyek /egyházi és világi testületek, megyek, varosok, községek/, kiskorúak, hatalmaskodásért perelt asszonyok* és maga a király is csak képviselő utján állhattak perben, De bárki igénybe vehette ügyvéd /procurator / szolgálatait, ha ezt nagybíró vagy hiteleshely előtt ügyvédjéül vallotta. Az ügyvédi működést ez időben nem kötötték sem'képesítéshez, sem eskü letételéhez; aki maga pereskedhetett, ügyvédséget is vállalhatott; A per kezdetén, illetve működésének megkezdésekor azonban meghatalmazását / litterae procuratoriae / a biróságnak be kellett mutatnia* Ha tehát a felek - illetve képviselőik - a kitűzött időben a-biróságon megjelentek, megindulhatott a per érdemi tárgyalása* A felperes előadta keresetét, vagy a kialakult eljárásjogban már az idézésről szóló jelentőlevelet, mutatta be, mely egyben keresetleveléül szolgált. Az alperesnek nem kellett azonnal érdemben válaszolnia* hanem különféle kifogásokkal /exceptio/ él-
