13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - B) Perjog
hetett. Ezek vonatkozhattak a bíróságra vagy a biró személyére /hatáskör* illetékesség hiánya^ érdekeltség: az un* "gyanús biró"/, a felperes perbeli jogképességének hiányára /becstelenség ^ hűtlenség miatti elitélés, nyelvváltságban marasztalás, később a jobbágy mivolt is!/, vagy más körülményre /elévülés, királyi parancs stb*/., A kifogásokat a biróság mérlegelte, illetve érdekeltség esetén maga a király döntötte el. Ha azután az alperes kimerítette a kifogásokat, s egyikükkel sem érte el a célját, a per leszállását /condescensio causae/ 9 akkor már érdemben kellett felelnie* v Az alperes érdemi felelete a felperes állítását szórólszóra elismerte vagy tagadta, Ezzel a felelettel /Mohács után már a perbehivással/ állott be a perfüggés / litís pendentia /» mely a pertárgyat az Ítéletig addigi helyzetében rögzítette, s a felek között más per megindítását - a hatalmaskodásit kivéve - megakadályozta. Most már a biróság elé tárultak a felek ellentétes álláspontjai, és csak azt kellett a bizonyitás eszközeivel eldönteni, hogy melyik közülük a helytálló* De mielőtt erre sor került, még mindig messze kitolhatta az érdemi döntést a perhalasztás 0 A. biró vagy a felek kérésére, vagy saját elhatározásából, vagy királyi parancsra adott halasztást, rendesen a következő oktávára, A felek nem egyszer közös akarattal halasztották el perüket, pl* avégből, hogy időközben választott birák előtt egyezségre jussanak, Kérhetett halasztást az egyik fél is, pl, az alperes azon a elmen, hogy még nem érte el a törvényes kort 0 Az alperesnek 3 márka birság ellenében mindenképpen meg kellett adni a halasztást, A király országos ügy, hadjárat cimén adott leginkább halasztó parancsot, de hivatkozhatott arra is* hogy^az ügy fontossága a főpapok, bárók és nemes ülnökök nagyobb szamának jelenlétét követeli megj vagy az alperes személyében rejlő akadályokra. Minthogy a perhalasztás elsősorban annak a félnek vált javára, aki erősebb volt, birtokperben pedig a birtokban lévőnek, a XY* század anarchiájában igen gyakran játszották ki vele a törvényt» Ezért a központosításra törekvő királyi hatalom számos dekrétumban szoritotta me^ a perhalasztás lehetőségét, s a hamis okon halasztókat büntetessél fe.nyegette meg^ Hozzá kell tenni, hogy maguk a felek is kizárhatták a halasztást, ilyenkor azután későbbi halasztó kérésüknek nem lehetett helyt adni. 3.6 A bizonyítási e 1.1 ár ás A per sorsát a bizonyitás döntötte el; módjaiban a feudális társadalom mindenkori fejlettségi foka mutatkozott meg* A magyar állam első századaiban a korai feudális társadalom olyan eszközöket alkalmazott, amelyek nem az ügy érdemére vonatkoztak*, hanem a fél becsületességét bizonyították,, s a kor babonás felfogásának feleltek meg* Ezek az alaki bizonyitó eszközök sokáig uralkodó helyzetet foglaltak els az istenitélet.a '.XIII* század
