13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - A) Jogszolgáltatási szervezet
gablról Ítélőszék, Külön említést érdemel Pest megye* melyhez* később Pilis megye is járult; ezeknek "főispánja a mindenkori nádor volt, ezért megyei törvényszék helyett csak a nádori köz-gyűléseken^ vagy a királyi kúriában lehetett -ügyeikben Ítéletet hozni. Az Í495t24, te mégis elrendelte } hogy a szolgabirák mellé válassznak esküdteket, akik együttesen Ítélkezzenek mindazokban az ügyekben 5 melyeket más megyékben az alispán vezette teljés önkormányzati testület szokott elbírálni/ 4o .A nádori közgyűlés •Szórványosan már a XIII*, rendszeresen a XIV* századtól kezdve a nádorispán, vagy a király megbízásából más four is., közgyűlést /congregatio generális / tartott egy vagy több megye számára, elsősorban a gonosztevők kiirtása végett,. Minthogy a gyűlést szabad, ég alatt tartották, csak a tavaszi és a nyári hónapokra eshetett; így a nádor aránylag ritkán jutott el egyegy megyébe, Régebben5-1$ Nagy Lajos óta 2-3 megye részére együttesen hirdették meg a közgyűlést, amelyen minden nemes tartozott birság terhe mellett megjelenni, sőt kezdetben a nemnemesek is részt vehettek rajta* Természetesen jelen 1 voltak itt az érdekelt megyék alispánjai és szolgabirai is* A nádor magával hozta alnádorát és itélőmesterét, ezenkívül a kiküldetések és hiteles oklevelek•kiállítása végett több. nádori embert és a székesfehérvári káptalan kiküldöttjét. Mindezek ellátása az érintett megyék lakosságát terhelte* A megyei közönség a közgyűlés idejére tizenkét esküdtet választott, akik az egész nemességet képviselték * A nádor mindenekelőtt megalkotta itélőszékét - a megyék hatóságaiból és az esküdtekből, megesketvén birótársait, hogy mindenben az igazságot tartják szem előtt. Ezután megkérdezte a megjelenteket,hogy kik azon a vidéken a nyilvános gonosztevők; rablók, tolvajok, orgazdák, pénz- és oklevélhamisitók, gyújtogatok* Nagy Lajos korától kezdve a megyék tisztviselői és az esküdtek Írásban adták át neki a gonosztevők jegyzékét, A nádor felolvastatta a neveket, és megállapítván, hogy nem jelentek meg, a közvélemény Ítélete, alapján levelesitette /proskrlbálta/ őket. Ez annyit jelentett 9 hogy a proskribaltakat-barkl megölhette, és ingóságaikat is elvehette* de ezeket a nádor kezéhez kellett beszolgáltatnia » Akik a levelesitetteknek menedéket nyújtottak, maguk is hasonló büntetést vontak magukra, így a nádori közgyűlés alkalmas eszközül szolgált a feudális viszonyok közt elérhető közbiztonság megszilárdítására$> s egyben az uralkodó osztály ellenségeivel való leszámolásra a jog formái között* A nádori közgyűlés foglalkozott még az eltitkolt királyi jogok felderítésével, a rendi állás megállapításával / státus- perekkel / 9 és birtokperekkel is, melyeket rendesen a kúriában fejeztek be, Hatalmaskodás miatt is lehetett itt panaszt tenni, mire a nádor az illető megyék tisztviselőit és egész jelenlévő közönségét kérdezte,meg / requisitio / a tényállás tisztázása érdekében, Ez az esküdtszék-jellegű bizbnyitási mód fennmaradt akkor is, amikor a XV. század elején a nádori közgyűlés hanyat lásnak Indult* A közgyűlések sohasem voltak népszerűek a megyei
