13. A magyar bírósági szervezet és perjog története. Szerk. Varga Endre. Bp. 1961. LOK 203 p.
I. A korai és a fejlett feudalizmus korszaka (1000-1526) - A) Jogszolgáltatási szervezet
nemesség körében, mert a nádornak és kíséretének eltartása jelentős terhet rótt reá, s a nádor a közgyűlés alkalmából hajtotta be /rendesen birtokok lefoglalásával/ a kúriában kiszabott bírságokato A már-már kivesző intézményt Mátyás 1464-i dekrétumában újból felélesztette, de alkalmasint csak azért* hogy egy-egy megyének jó pénzért mentességet adhasson megtartása alól. Később az ország szegénységére hivatkozva"felfüggesztette p 1486-ban pedig végképp eltörölte a nádori közgyűléseket* Ezóta a nádori bíráskodás kizárólag a kúria keretéin folyt /lo alább/* Minthogy a nádor hatósága csak a szorosan vett Magyarország területére vonatkozott, közgyűléseit is csak ezen belül hirdette meg* Erdélyben a vajda, Szlavóniában a bán tartott birósági közgyűléseket, melyeken a XV* század második felétől kezdve tartományi jogszabályokat /statútumokat/ is alkottak 0 5a -A kiváltságos kerületek biróságai A külön kormányzat alatt álló o-rszágreszeken kivül a szorosan vett Magyarország területén is léteztek kiváltságos kei'; letek a vármegyei keretektől független külön igazgatási és bírósági szervezettel. Ilyenek voltak a szepesi tizl-ándzsás:k széke, a szepesi szászok kerülete, a kunok, jászok és besenyők települési területei* A szepesi tizlándzsások széke 1802-ig külön állott Szepeg megyétől. Lakosai a gyepüvonal északabbra tolásával a Kárpátokig hatolt kabar határőröktől származtak le. 1243-ban kapták meg kiváltságlevelüket, s eszerint a szepesi ispán csak lopás* pénzbeváltás és tizedügyekben bíráskodott fölöttük, egyébként a maguk választotta biró hatósága alá tartoztak. Ez a biró a tizlándzsás székhez tartozó nemes esküdtek társaságában Ítélkezett a helyi nemesek ügyeiben* Később keletkezett a szepesi szász provincia, mely 1271-ben kapott kiváltságlevelet, A német telepesek 24 városa /később az un* XVI* város/ és a hozzájuk tart számos község a letelepítéskor megkapta a biróválasztás és a külön joggal élés kiváltságát* Az egyes városok és községek birája több-kevesebb esküdttel ült széket; a községtől a fölötte hatóságot gyakorló városhoz lehetett fellebbezni, innen pedig a szás: ispán /Landgraf / székéhez, melyet a 24 város bíráival együtt Lőcsén tartott, - Súlyos bűncselekmények tárgyában azonban ez io csak a megyésispánnal együtt mondhatott Ítéletet, A 13 szepes: város elzálogosítása Lengyelországnak /1412/ a hazánk terület e-:, maradt városok önkormányzatának hanyatlásához vezetett* A kunok tudvalevően a mongoldulás előtt költöztek be hazánkba, de csak az 1330-as évek táján telepedtek le. Nemzetségi szervezetük ugy alakult át, hogy az egyes "szállások" urai, a szálláskapitányok feudális urakká lettek, és társaikat., a *m&zéi kunokat" jobbágyokká süllyesztették, Ez megbontotta az 1279-1 kuntörvényben még egységesnek látszó kun "nemességet", A kui.ok főbírája és ispánja kezdettől fogva a nádor volt / iudex ? c rrr Cumanorum /» de helyette- gyakran más főispán vagy várnagy gyak -
