7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.
II. rész Erdély - A) A fejedelmi kor erdélyi kormányzata (1540-1691)
majd 1553* decemberében ismét ©gy főkapitány, Balassi Menyhért /aogjegysendő: még Fráter ftySrgy főkapitányaága előtt, 1540-41ben kapitányok ls gyakorolták a főhatalmat Erdélyben/, aztán Petreviísa ?ev*r, mint helytartó, 1557-ben Be bek Ferenc kormányzóként szerepel. S-a neveknek ez a gyors csereberéje, az 1580as-^^os években s a 160$-as évek éltjén, változott körülmények közt. agyaa, de némileg megismétlődik. ' - • Kérdés, hí>gy az elnéveséseknefe ez a váltakozása mennyibon jelenti uj intézmények stb. létrejöttét 4 ? Bárhogy is hivják Fráter iyö^-^t, lényedben egy a>sselutista típusú államférfival állnak szem&eiw B a* utána, kivetkező vajdánál, főkapitányoknál stb* tfem as elnevezések a döntőek, hanem az, hogy mennyire tudnak úrrá lenni a hatalmas kilső erőtéayezok által előidézett sürzavaroa? $s mérlegelendő a későbbiekben is: ki tud-e fejlődni, kedveső Időszakokban a modern, abszolutisztikus jellegi kormányzat Erdélyként /Hogy a?nagy uralmi válságok aztán mindezt jórészt élsoprik*. s a kormányzat kiépítését, ha nem is kell u|©ans&m kezdeni utánuk, do mégis kevés folytatható marai a béke. helyreálltára, as torméssotos./ A kérdésre csak az intézményed történetének vizsgálata adhat választ. . - A legfontosabb intézmény o szempontból a fejedelmi kancellária. Bs§ egyrészt /változott, kifejlettebb formában/ a » korábbiakban már említett vajdai kancellária utóda. Ss a szerv feltehetőleg tovább mBködlk 1526 után le* másrészt János Zsigmond átveszi atyja kancelláriáját** Bizonytalan, hogy volt-e Fráter Györgynek saját kancelláriája, isi mindenesetre a kancelláriai gyakorlatnak komoly hagyományát vannak akkor, amikor as első jelentős kancelláregyéniség, Ssáky Mihály feltűnik. A korábbi gyulafehérvári kanonok, Isabella királyné titkára és János Ssignond nevelője velük tér .-vissza 1556-ban, s nyeri el a fő- vagy titkos kancellári elmet. £E évbon kerül sor a hatóság differenciálódására is: nagyobb és kisebb kancelláriára /eaaeéllarla malőr et minor/ válik szét* As elsőnek hatáskörébe tartozik a teljes kormányzat /kivéve as igazságszolgáltatást/; illetékességi köre a későbbi korszakban kiterjed mindazokra a területekre is, amelyek nem tartoznak a sssó szoros értelmében vett Erdélyhez, hanem csak rövidebb-hosszabb ideig állnak a fejedelom uralma alatt. Élén a későbbiekben ís számos jelentős egyéniséget találunk:vösáky utóda a humanista Forgáeh Ferenc /a volt váradi püspök/; kancellári tisztet visel JCovacsóczy Farkas, kora logjelentősebb erdélyi államelméleti írója, más vonatkozásokban ls as erdélyi humanizmus elsőrangú képviselője; Báthori Zsigmond kancellárja Jósika István /vele lép be a történelembe a 19. századi erdélyi jpoldtíkai és kulturális élet ogyik legjelentősebb családja/; Bocskai mellett titkárkodlk s Bethlen Gábor kancellárja a szombatos Féchy Simon; s a bukott Erdély utolsó nagy kormányzati egyénisége is egy kancellár,, a °aagy K Teleki Mihály. A kormányáét gondja a fejedelmek mellett .elsősorban a kancellároké; gyenge fejedelmek esetén még azokat is megelőzve az övéké* /Azért is csap oly magasra ellenük az udvari vagy rendi intrika tüze, s azért jut rossz végro annyi
