7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

II. rész Erdély - A) A fejedelmi kor erdélyi kormányzata (1540-1691)

erdélyi kancellár./ Magának a kancelláriának részletes történetével még adős a magyar közigazgatástörténeti irodalom: de gondoljuk csak meg: a független Erdély történetének legalábbis egy részében erős abszolutista uralkodók, amellett /a többnyire nem is a nagy fejedelmek korában/ nagy kancellárok /köztük teoretikus ls/ - nehezen elképzelhető, hogy a részletes kutatás ne egy jólszervezett, viszonylag nagy apparátussal dolgozó abszolutista kormányszervet találjon majd meg a kancelláriában! Az megállapítható, hogy a főkancellár mellett alkancellár, titkárok, altitkárok, jegyzők és deákok működnek a hatóságnál, s aligha bizonyíthat modern központi kormányhat óság-volta ellen Ember Győző két érve: hogy t.i. Rudolf biztosai 1603-ban /azaz az akkor már majd évtizedes teljes ál lami válságnak csaknem a mélypontján!/ nem találnak rendszeresen működő kancelláriát és irattárat Erdélyben, s hogy 1664beh /megint csak közvetlenül egy hétéves, szörnyű állami válság után, amely közismerten Erdély bukását hozza!/ a kancellária apparátusa is meglehetősen szerény. AZ persze való igaz, hogy as erdélyi fejedelmi kancellária működése nem fogható meg ugy instructíe-kban, mint a Habsburg-kormányszerveké. Be egy hatéság munkáját illetően nem az instructio-k a döntőek, hanem a tényleges működés. Mint említettük: az igazságszolgáltatás nem tartozik a nagyobb kancellária hatáskörébe. As igazságszolgáltatás országos szervo a fejedelmi tábla. Vezetője a tábla elnöke /s nem as itélőmosterek/: két itélőmestere közül az egyik a magyar, a másik az erdélyi ügyek referense, tanácskozásain emellett as ülnökök és a fiscalis director vesznek részt. A fejedelem székhelyén tartja üléseit: törvényszakokban folytatja munkáját /csak ugy, mint a magyar Curia - okkor s a későbbi korokban is/. _ A fejedelmi tábla Írásos tevékenységét bonyolítja lo a kisebb kancellária /cancellaria minor/. Itt a két protonétarlus irányítja a munkát; mellet tűk jegyzők vagy Írnokok tevékenykednek. A cancellaria minor működése már nem időszakos; a fejedelmi székhelyről sem mozdul el. .Alsóbb tisztviselői "belső" ügyintézési munkájuk mellett "külső" feladatokat is ellátnak:^ homo regims-ként járnak el peres ügyekben. Külön kell foglalkoznunk a központi kincstári igazgatás történetével. Arról már a korábbiakban beszéltünk, hogy Fráter György egy évtizedes uralma alatt soha sem hagyja ki sűrűn változó címei közül a kincstartóét. A központi kincstári igazgatás története azonban még homályosabb, mint a kancelláriáé. Csak Bethlen aábor korából ismerünk kincstartói utasítást, A su«* premus thesaurarius hatásköre az ogész erdélyi kincstári igazgatásra kiterjed; a jövedelmek /a fejedelmi birtokoknak közvetlenül a fejedelmekhez juttatott proventus-aitól eltekintve/ rajta keresztül jutnak a fejedelem pénztárába. Alája tartozik, a főpénztárnok /generális perceptor/ és az egész alsóbb kincstári igazgatási apparátus /ennek tisztviselőit ő nevezi ki, de a fejedelem hozzájárulása szükséges a dologhoz/. As alsóbb tisztek számadásait ezactor-ok ellenőrzik.