7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - E) Az abszolutizmus korának magyarországi kormányzata (1849-1867)

comberétől kezdve egy XI. ügyosztály is működött, hadikár térit ás i ügyök intézésére* A helytartőség (Jeringer Central-Bureau-jából alakit és működésének első évében (Jeringer volt a vezetője anCl^Űl, hogy helytartői cin&et kapott volna. 1851* oktőbor 10-én Ferenc •József Albr^c&t főherceget nevezte kl Magyarország katonai és polgári kormányzójának. lanek következtében Geringer 18^2 elején végleg megvált a helytartóság vezetésétől s ismét az osztrák belügyminisztériumban nyert beosztást* ittől kezdve névleg Albrecht a helytartóság vezetője, valójában De la Mottó vezeti az ügyekot s a helytartó hatáskörébe tartozókat terjesztik csak fel Albrechthoz. Ettől kezdve a helytartóság már som közvetlenül levelez a bécsi minisztériumokkal^ hanem az Albrecht vezetése alatt álló magyarországi katonai ég polgári .ko^aáayséaágon /k.k. Militar- und Civil-Oouvemement für Ungarn/ koresstül. T ... Albrecht az uralkodó közvetlen helytartója volt az országban s egy személyben az ország területén állomásozd un. harmadik hadsereg parancsnoka. A kormányzói iroda igy a hadseregparancsnoksággal szoros x>er szónál-uniót alkotott /voltaképpen az utóbbinak polgári osztályából alakult át katonai és polgári kormányzósággá/. Albrecht főherceg a helytartósági ügyek közül csak a fontosabbakat intézte ma&as minden jogszabályalkotást és szervezési ügyet, minden kinevezési ügyet, személyi, kitüntetési javaslatot fel kellett terjeszteni hozzá* 6 irányította a rendőri ügyeket is* Mindazokban az Ügyekben, amelyek a minisztériumok hatáskörébe tartoztak, vagy legfelsőbb elhatározástól függöttek, jegyzékeket küldött Bécsbe, mig a miniszterek "alá? zatos jegyzékeket*

1 intéztek hozzá* A helytartóság mindex, általános rendelkezését, amelyet a kormánylapban és a hivatalos újságban tettek közzé* a katonai és polgári kormányzó nevében és aláirásával adták ki* A pénzügyminisztériumtól függő hatóságok, a kamarai igazgatóságból szervezett Országos pénzügylgazgatóság /finanz-Landos-Mrection/ éa az ideiglenes adókataszter bevezetésére rendelt bizottság minden felfelé küldött javaslatukhoz a kormányzó előzetes beleegyezését kérték* Ugyanezek az elvek voltak érvényesek a mezőgazdasági és bányaügy 1 meg a kereskedelmi, ipari és középitésügyi minisztériumnak alárendelt hatóságokkal szemben is /a postahivataloknál azonban aszal a korlátozással, hogy ott csak a hivatali helyek betöltésére nézve kellett az előzetes beleegyezést kikérni* /Ugyanez állt az Igazságügyi szervekre is. A kormányzó tehát személyi és ál-, lamrendőri vonatkozásokban kezében tartotta az ország egész államigazgatását. A katonai és polgári kormányzatot 1836 őszén választották véglegesen szét s ekko* a kormányzóságot w

ss* kir* főkormány zó sá

g

^á*

1 /k.k. donera! Qouvernement für Ungarn/ sz érve a 14k «. A főkormányzőság volt a magyar királyság legfelsőbb politikai hatósága, noki volt alárendelve az ország minden politikai és rendőri hatósága* A fő kormány z ó s ág magasabb vonalon a minisztériumokkal, a legfőbb rendőrhatósággal és a legfőbb számvevőséggel levelezett. A politikai hatóságok személyzete és hivatali szükségletei ügyében a főkormányzóság a cs. kir. belügyminisztérium alá tartozott. A középfokú közigazgatási szervek az 1851-1855* évek közötti időszakban az un, kerületi kormányzatok /Bistrichts-