7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - C) A felvilágosult feudális abszolutizmus magyarországi kormányzata (1790-1848)

ls első. as 1790/91 ti©* te* kimondja, hogy Magyarország szabad és független ország - Ideértve Aliidén kormányszékét -és saját térvényei s szokásai szerint Igazgatandé. 4 másik, a 14* te, szériát pedig a helytártótanács, mint Magyarország legfőbb közigazgatási kormányszék© blr mindazon törvényes hatásággal, melyek a törvények végrehajtása Irént i fölügyelőt hoz és a törvénysértések eltávolításához szükségesok* A korábbi törvények értelmében minden más kormányszéktől független, közvetlenül & királynak van alárendelve s ha törvénytelen rendeletek adatnak ki, azokra nézve tartozik észrevételeit a királynak felterjeszteni. Az országgyűlés rendszeres bizottságot ía küldött ki az országgyűlés, a helytortétanács és a törvényhatéságok szabályozásának kérdésében tervezett törvények előkészítésére, ennek munkálatáből - amely egyébként lényegében az előbb ismertetett törvénycikk szellemében készült - azonban nem lett törvény s a rendeknek gyakorlatilag som sikerült megszüntetniük az udvari hatóságok, ill, tanácsok befolyását a magyar ügyek intézésében, sem pedig megváltoztatniuk a magyar kormány™ székek, elsősorban királyi hivatal-jellegét, A II, József újításai előtti állapotokhoz valé visszatérés első lépése a nagy elkeseredést okozott német nyelvrendelet érvénytelenítése és a latin nyo

ly használatának rövid idő alatti fokozatos visszaállítása voit* lat követte a kormány székek rendezése, amelynek során II. Lipót néhány nemzeti szempontból nem kívánatos intézkedést is tett: ismét különválasztotta a magyar és erdélyi kancelláriát - bár a rendek az unió* fenntartása mellett voltak «•*§ kivette a kamarai ügyek felügyeletét a magyar kancellária kezéből és megint a bécsi udvari kamarára bizta, s a görögkeleti vallása lakosok ügyelnek intézésére 1791-ben külön illír kancelláriát állított fel a hírhedt Balassa Ferenc elnökleté alatt, /lz azonban nem sokáig állott fenn, mert Lipót utóda, I, Ferenc 1792-ben a rendek kérésére eltörölte,/ Visszaállította II, Lipót a magyar kancellária igasságszolgáltatással kapcsolatos teendőit /Biréi parancsok kiállítása, birák kiküldése/ és hitelesnelyi működését ls. Minthogy a magyar kancellária és a helytartótanács térvényellenesnek minősítette ast, hogy a magyar egyházi és tanúimányi ügyekot udvari bizottságok irányítják, II, Lipót elfogadta azt a javaslatukat, hogy a helytartótanács egyházi és tanulmányi tárgyú felterjesztéseit csak a magyar kancellária tárgyalja meg és lássa el véleményével, A helytartótan

ácsban először megszüntette as uradalmi bizottságot s a kincstárié elnöklete, alatt külön kamarai Blér seket vezetett be a városok, a fiskalit ások, a kamarai birtokok, a telepítések ügyelnek, a só- és a harmincadügyeknek, valamint a tanulmányi és vallásalap gazdasági kérdéseinek megtárgyalására* Izeken a kamarai üléseken a volt kamara tanácsosai vettek részt, s az ott megtárgyalt ügyokot eaak abban az esetben vitték a helytartótanács teljes ülése elé. ha a közigazgatással la kapcsolatosak voltak* 1791* április 20-án azután elrendelte a helytartótanács és a kamara szétválasztását* /A kamarai adminisztrációk megszüntetésére ásson-