7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.
I. rész Magyarország - C) A felvilágosult feudális abszolutizmus magyarországi kormányzata (1790-1848)
57 fcan csak 1793~bau karült sor,/ Holyrsállitctta a II. Jőzssf idejében felszámolás alatt álló országos biztosságot is. betöltötte az igazgatói, aligazgatói ás a megüresedett kerületi biztosi tiaztságeket. A kormányszékek belső ügymenete azonban egészen 1848-ig lényegében a II. József rendeleteiben megállapított koretek között maradt, fennmaradtak a II. József által a kormányszékek munkájának könnyítésére létrehozott s felügyelettik alatt állé szakhivatalok ls. gzok a következők voltaksas 1782-ben a helytartótanácsban felállított könyvvizsgáló h ivatali amely a bécsi cenzúrabizottság könyvjegyzékeinek alapján átvizsgálta a külföldről behozott könyveket s később kéziratok cenzúrázásával ls foglalkozott. As 1786-ban szervezett országos főorvosi " /protomoáicusi/ hivatal, amelynek vezetője az orvosképzés ellenőrzősével, a menhely! betegek ©Hatásénak kérdéseivel, a járványok és állatvészek leküzdésével*.- a megyei és városi orvosok jelentéseinek, valamint a gyógyszertárakról és gyógyszerekről készített jelentések&ek a felülvizsgálásával foglalkozott, s a helytartótanácsnak minden egészségügyi kérdésben szakvéleményt adott, AZ 1788-ban szervezett vízi- és épí tészet i Igazgatóság , amely a kamarai és alapítványi birtokok,.valamint ,a~magyék.es városok építkezéseit s a területükön folyó ut- és hidépitést, folyószabályésást 8 csatornázást irányította, ellenőrÍzt® s ezekben az Ügyekbon mind a helytartótanácsnak, mind a kamarának szakvéleményt adott. Xtipőt utódának, 1. Ferencnek hosszú uralmára a haladástól, változattól való félelem nyomta rá a bélyegét. JBz a minden újítástól tartózkodó, a meglévő állapotok konzerválására Irányuló kormányzás természetesen kihatással volt az ország főhatóságainak életére is, gátolta egészséges fejlődésüket, korszerűbbé válásukat, uralkodása alatt lényeges változások nem ls történtok a kormányszékeknél, inkább csak hatáskörük némi kiszélesítésére korült sor. A kancelláriát felhatalmazta az uralkodó, hogy a király nevében országos és hetivásár tartási privilégiumokat adjon, bizonyos állásokat /a kancelláriai fogalmazói és ennél kisebb állásokat, a katolikus iskolák és akadémiák professzori és tisztviselői állásait stb./ maga töltsön be, az alsóbb hatóságoknak instrukciót adjon, miadon ösztöndíjat odaítéljen és minden alapítványi helyet - a feréziáaum és a bécsi konviktus kivételével - betöltsön stb, * Hasonlóképpen bővítette a helytartót anács intézkedési jogát ls a helytartótanács számára 1801-ben kiadott uj instrukcióban. Felhatalmazta, hogy maga adhasson engedélyt a 3000 ferintot meg nem haladó sürgős vizi- és útépítési munkákra a felemelt sóáralap terhére s a megyék 3000 forintnál nem költségesebb, a házipénztárból fizetendő építkezéseire, maga düntsön a mester- és polgár felvételi panaszok ügyében, s még több kérdésben olyan rendelkezéseket hozott, amelyek csökkentették a királyhoz küldendő előterjesztések számát. Az uj utasítás a helytartótanács szervezetén, személyi státusán nem változtatott, az továbbra is az 1722*23* évi tőrvényeikkok rendelkezései szerint maradt* Kiterjesztette azonban a király
