7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - C) A felvilágosult feudális abszolutizmus magyarországi kormányzata (1790-1848)

kánt külön kötetbe kötötték. A jegyzőkönyveket a helytartótanács köteles volt felterjeszteni az uralkodóhoz, mert ezek alapján ellenőrizte a király - természetesen a kancellária utján - a helytartótanács munkáját.II. József fenntartotta magának azt a jogot, hogy megváltoztassa a tanács határozatait, ha a jegyzőkönyv átvizsgálása alapján ezt jónak látja. Az ügyosztályi r@ná~ szer bevezetésével kapcsolatban II. Jóssef a helytartótanácsi bizottságokat feloszlatta, s csupán az 1782-ben szervezett egyházi bizottságot és az 1765«ben felállított úrbéri bizottsági)! hagytajaeg. As ügyintézés gyorsítását, könnyitését II. József még néhány kisebb formai kérdésre vonatkozó intéikedéss©! is * előmozdította. As elnöknek ezután csak a helytartótanácsh^i érkező királyi leiratokat kellett személyesen felbontania, a l§bbi beadványt az iktatóhivatal bontotta fel. A helytartótanácsához a kevésbé fontos ügyekben nem királyi leiratot /rescriptmmtt/ küldött, hanem kancelláriai deeretumot, ami az uralkodó nevében.,, de aláírása nélkül kelt. Megengedte, hogy a helytartótanács as alsőfoku hatóságokhoz helytartótanácsi deeretumokat intézzen, amelyeket a helytartótanácsi elnök nem ir alá. A helytartótanács tisztviselőinek kiválasztásában II. József a rátermettségen kívül két szempont figyelembevételét kívánta meg. Az egyik ás volt, hogy az 1723-i törvény értelmében a tanácsosok és titkárok az ország különböző területeiről kerüljenek kl /ezt a rendelkezést addig - ugy látszik - kevéssé vették figyelembe, a tanácsban possonymegyei nemesek voltak többségbon/, a másik pedig as, hogy protestánsokat is vegyenek fel a tisztviselők és görögkeleti valláauakat as Írnokok közé. Máz ugyanebben az évben, 1783-ban Magyarországon tett utazásának tapasztalatai alapján elhatározta II. József, hogy az országban működő kormányszékeket Pozsonyból Budá

ra, az ország közepébe helyezi átj rendelete következtében Í784»*b®a a helytartótanács és a kamara, majd a főhadparancsnokság áttette székhelyét Budára, s megszűnt az a kényelmetlen, á török nédi« tás emlékét őrző állapot, hogy a főhivatalok az ország termék szetes központjától távol voltak elhelyezve. A helytartótanácsról már felállításakor ugy határozott a törvény - 1723s97*" te. •' 3. | hogy amint lehetséges lesz, az ország közepébe„fogják áthelyezni* az 1764/65:3. tc.-ben a rendek kérték la'ennék megvalósítását, mégis majdnem egy század telt el a török kiűzés® után, amig végre II. József rendezte ezt a kérdést s intézkedésével lendületet adott Buda és Pest fejlődésének, Mennyire nagyfontosságú, döntő kérdésnek tekintett© II. József a közigazgatás hibátlan, pontos munkáját, mutatja as.-A körlevele /ai un. pásztoriéval / ls, amelyet az országban tett utazása után, 1784 elejin' "ikWsáo11 országai minden hivatalnokához. Ebben emelkedett szavakkal fejtette ki azt a kívánságát, hogy valamennyi tisztviselője - ugy mint ő maga * felelősségérzettől áthatva, minden erejével és tehetségével, fáradhatatlanul szolgálja a köz javát és hasznát, K hires körlevelében egyúttal leplezetlenül kitűzte a birodalmi egység jelszavát, kijelentvén, hogy "a monarchia tartod mányai egy testet alkotnak és csak egy közös céljuk lehet"* Erőfeszítése most már nem arra'irányult, hogy az egyes országok