7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - C) A felvilágosult feudális abszolutizmus magyarországi kormányzata (1790-1848)

igazgatását as országokon balti egységesítse és erősítse, km-" nem arra, hogy az uralma alatt állé $>?saágokat minél s&eresasban fazse össze* flzt as irányt mutatja 1?84 áprilisában kiadott rendelete, melynek értelmében a hely tart 4 tanács és as erdélyi gabernlum ezután kösvetlenül érlatkeslk m örökéa tartományok kormányszékeivel, s nem a magyar kancellária közvetítésével

f mint eddig. Nem sokkal ezután, 1784 Májusában pedig kimondta, hogy a közügyek Intésésébon Magyarországon, Horvátországban, Szlavóniában és irdélyben 3 év leforgása alatt a latin nyelv helyett a német nyelvn

ek, mint a birodalom nyelvének a hassmalátára keil>attorai, aki a kijelölt időben nem tanulja meg as aj hivatalos nyelvet, annak - a kancelláriai tanáesostél as utolsó megyei alkalmazottig - távoznia kell hivatalából * £s as Intézkedés az uralkodó szerint **a magyar nemzet és a kis javára és dicsőségére» irányult* l. rendelet következtében a magyar-erdélyi kancellária, a helytartó tanács, a kamara és as erdélyi guberáltam 1784. november 1-tŐl a német nyelvet használta, csupán az alsőfoku hatóságokkal levelezett még egy évig latinul. A következő évben, 1785-ben továbbfolytatta II. Jóssof as ország kösigazgatásának újjászervezését. Májas 25-én megküldte a magyar kancelláriának a cseh-osstrák kanoellária ssámára kiadott ügyintézési utasítást s felszólította, nyilvánítsom véleményt au-ról, miként lehetne ezt bevezetni a aagyar^srdélyi kancelláriáb

an; tájékoztatást kért egyúttal a magyar-er- , oVly'i kancellária teendőiről is. A kanoellária vél ©monyénak késhegvétele után as ügyintézés módjára nézve ugy döntött, kegy egyelőre változatlanul maradhat, as ügymenet gyorsítását célzó néhány kisebb módosítástól eltekintve* AS egyik módosítás az, hogy a kancellária is vezessen eurrens protocollumet, mint a cseh-osztrák kancellária. A másik az, hegy a referensek a csak tudomásul- szolgáló Igy^k iratait naponta küldjék át az elnökségnek jőváhagyás,letisstásás és elküldés végett; s végül a harmadik az, hogy a királyi leiratokon kivül, amelyeknek egyenesen a kancellária elnökének kezébe kell kerülniük, minden iratot rögtön beérkezése mtán iktassanak, s a titkár döntse el, hogy közülük melyeket kell bemutatni as elnöknek, a többit Beáig azonnal osszák ki a tanácsosoknak. Síron dőlte ast is, \ hogy a hivatalos iratokban szokásos hosssu udvariassági formulákat mind a kormányszékek, mind a megyék hagyják el a jivsV ben. Bonéi azonban sokkal fontosabb volt az, amit a kancellária hatáskörére, tennivalóira nézve a kanoellária előtérjesstése alapján, de egyes pontokon a kanoellária véleményétől eltérő módon határozott* Hő&ziir is ftogsstátetto a kancellária kiterjedt igazságszolgáltatási és hltoloshelyl működését«, A kancellária ugyanis as uralkodó felszólítására baasámolt arról, hegy a kancelláriában történik a birói paapáHcsok /prom® torta, Inhibitor la, traasalsslomalia stb*/ kiállítása s esért a kancellár la betekint a perekbe is, hogy megállapítsa: megalapoz sottak-e a felek ilyenirányú kérései. Izenkivül felülvizsgálja asekát'a sünpereket, amelyekben a kegy almosé sl joggal félrmnásott királyi bIfctoseka&k **ob atrooitatem ériminis*

1 meggondolásaik vannak a ko-gyelomadáfst illetően; és bíróságot küld ki