7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.
I. rész Magyarország - B) A feudális abszolutizmus kormányzatának kiépülése Magyarországon (1690-1780)
lett ezt a 24 iagu testületet megválasztania* Gyakran fordult elő, . hagv a Szenátus a megyék küldötteivel bővítette ki magát, ilyen esetekben országgyűlés-jellegűvé vált, székhelye a hadak vonulásának megfelelően változott; általában Bákóczi táborhelyén tar* totta üléseit. Hatásköre a korábbi Gens11ináéhoz képest módosult. A Gazdasági Tanács l?03-ben történt megalakulásakor átvette az országos gazdasági ügyek szervezését, a Szenátus csak a legfontosabb ügyekben adott utasitást a @onslllum ©eeonomlcumnak, ill. készített elő ilyen vonatkozású Békóozltól kiadandó leiratokat* A vitás vallási kérdéseket - a Ssécsényben történt országos rendezés után - a Tanács helyett elsősorban kiküldött bizottságoknak kellett megoldaniok; végső soron a fejedelem döntött. Az országos politika - és valószínűleg a hadvezetés - irányításából azonban a szenátus egyre erősebben kivette részét* Szokássá vált, hogy az országgyűlések politikai anyagát előzőleg szenátusi - xendszerint bővített szenátusi - üléseken készítették elő. Más országos jelentőségű ügyek /pl. a Tábla felállítása/ vagy aktuális politikai feladatok /ideiglenes megyei vezetőség kinevezése/ mellett a Szenátus számos kisebb alkalmi ügyben ls intézkedett* l?06-től önállő szervezettel rendelkező szenátusi kancellária működött* A szécséayi gyűlés határozata nyomán külön szenátusi bizottságot szerveitek azoknak a kérvényeknek elbírálására, melyekben a ssepssl kamara által korábban elkobzott javak egykori birtokosai földjeik visszaszersését kívánták. Tndjuk, hogy nem ez volt az egyedüli senatoria deputatio . Bákőczi Ferencnek - ahhoz, hogy hatalmas birtokai gazdálkodásának adminisztrációját a központban kézben tarthassa és sáros! főispáni tisztiét el tudja látni - már a szabadságharc előtt is szüksége volt kisebb irodai szervezetre. A hozsá érkezett kérvények hátiapjára titkárai egységes forma szerint vezették rá az elintézést és adták át neki aláírásra, £z az irodai szervezet a fölkelés megindulásától kezdve miud jobban szélesedett, hogy végül 1704-ben "udvari kancelláriáivá épüljön ki. 17@4-től van meg a törekvés arra, hogy as Ügyköröket a fogalmasói kar tagjai /titkárok/ közt megosszák és állandósítsák. Sgyikűk pl, rendszeresen a hadi vonatkozású Ügyeket referálta /"cancellarla belllea"/* Kákóezi kancelláriájáról irányították és ellenőrizték az országos politika, a diplomácia, a hadvezetés, a seregsservesés, a hadellátás, az adóelosztás, a helyi igazgatás, as igazságszolgáltatás, a harmincad-, bánya-, és uradalmi gazdálkodás ügyelt, itt intézkedtek a sokezer panasz, kérvény ügyében. b/ A £iA&É2íÉ5 kancell áriája
