7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - B) A feudális abszolutizmus kormányzatának kiépülése Magyarországon (1690-1780)

A beérkezett leveleket, kérvényeket és fölterjesztéseket a titkárok először a fejeele lemnek mutatták be /a későbbi években a bét előre megbatározott napjain/, aki maga utalta azokat, elintézés céljából, a megfelelő helyre: a kérvényeket rendszerint a Oonsiliumhoz, a leveleket, felterjesztéseket valamelyik kancelláriai titkárhoz; a legfontosabb és legbizalmasabb ügyeket as intimus secretarius vagy maga Bákőczi tartotta kezében. A kérvényeket a Consiliumban való tárgyalás során - a határozattal együtt - kivonatosan jegyzőkönyvbe vezették /Protocolla instantiarum/, majd rátisztázták hátlapjukra a döntést s ugy vitték Rákóczihoz aláírásra, A levelek és fölterjesztések előadói szükség esetén a fejedelemmel folytatott megbeszélés után készítették elintézéseiket, A letisztázott leveleket elküldés előtt sokszor még külön leveleskönyvekbe vezették, ezek a könyvek 1705-től - bár nem egészen következetesen - tárgykörök sserint különültek el egymástól; Bellloa* Oecenomica, Transsylvanlca, Collationes-ratienes-instruclones-deereta-patentes. Bizalmas leveleiről maga a fejedelem vezetett másolati könyveket. A kiváltságtónyek egy részét adománykönyvekbe iktatták. c/ A gazdasági Irányítás köz-pont 1 szervei % A fölkelés első éveiben az ország helyi gazdasági szerveit egyedül a fejedelem és kancelláriája, ill. a fejedelem körül működő Tanács fogta össze* A szécsényi gyűlés feladata volt, hogy az utóbbiak tehermentesítésére külön Gazdasági Tanácsot állítson fel. /Suae serenitatis principális, neonon cohfoederatorum inelytl regni Hungáriáé statuum et ordlnum Oeconomicum Consilium/. £ Tanács tényleges működése 1705 végén indult meg Besztercebányán. Alapfeladatául az utasítás az ország gazdasági ügyeinek intézését, a hasznok növelését, a fegyveres sereg ellátásáról való gondoskodást jelölte ki. Jelentéseit, véleményeit a fejedelemhez kellett fölterjesztenie; feladata volt a jövedelem ellenőrzése, számontartása, összeírása, az országos gazdasági ügyvitel ellenőrzése ls. 1707 júniusában, mikor az ország területének túlnyomó része a fölkelők kezén volt, a jobb megszervezés érdekében szükségesnek látszott a Tanács decentralizációja, As ónodi gyűlés határozata értelmében a központ továbbra is Besztercebánya maradt, de Eperjesen "Adminlstratio Eperjeslensis Consllü Oecoaomlel" elnevezéssel olyan szervet állítottak fel, amely az elnök közvetlen irányitása alatt, az anyahlvatallal szinte egyenrangú társként működött, sőt az év folyamán a Consilium funkcióit hovatovább teljesen átvette, 1708-tól - bár beadványok egy ideig még Besztercebányára is érkeztek - a számvevőhivatalon kívül ténylegesen már csak Eperjesen volt ügyintézés. Az eperjesivel párhuzamosan szervezték a dunántúli /szombathelyen és Sümegen székelő/ adminisztrációt, amely 1707-1708 között működött, 1704-tŐl maradt nyoma a nagyszombati adminisztráció, valamint a-kőszegi "dicaeterium* fennállásának*