7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - B) A feudális abszolutizmus kormányzatának kiépülése Magyarországon (1690-1780)

maréhoz kiküldött bizottság kiadott ugyan egy részleges utasí­tást, de az a korábbi, 1672-i instrukció nyomán haladt* Osak területi hatáskörgyarapodást jelentett a budai kamarai admi­nisztráció megszüntetése s az örökébe lépő inspektorátus aláren­delése a magyar kamarának /17®9/» hasonléképp a szepesi kamarai adminisztráció alárendeltetése as 1722/23-i országgyűlés törvé­nyei alapján as 1723* évi instrukció által. Az ulvar elsősorban a korábbi gyakorlatot foglalta Írás­ba ós részletezte 1720-ban is, amikor ujabb általános utasítás kibocsájtását látta jónak. A kamara teendői közül kiemelte a fontosabb jövedelmek gyarapítását és ellenőrzését /harmincad, bánya, pénzverés, királyi városok, rácok adója stb*^ a kincs­tári birtokok növelését /háruló ^avak lefoglalása, elidegení­tett javak revíziója/ s mináe^B^ érdekében a kiváltságok felül­vizsgálatát. Slőirta, hogy a kamarának figyelmet kell fordíta­nia az egyházi javak épségben tartására, a városi magisztrátu­sok politikai és gazdasági ellenőrzésére. Az ügyvitelt az instrukció a korábbi gyakorlatnak megfe­lelően kívánta meg, de szükségesnek tartotta a számadások ala­posabb:, múltra is visszatekintő ellenőrzését, jogi ügyekben való döntés előtt a jogügy igazgató meghallgatását, s részletesen le­irta a pénztárkezelésben a bankképviselet felállítása óta köve­tendő eljárást* Ami a függőségi viszonyt illeti, ismételten hangsúlyozta, hogy minden vitás és lényeges változtatással járó ügyben az ud­vari kamarát kell megkérdezni, továbbá, hogy megüresedett állá­sokra királyi kinevezés nélkül csak ideiglenesen alkalmazott tisztviselőket lehet fölvenni. AS udvari kamara közvetítői sze­repót egyébként az 17^2/23* ás a z 1741. évi országgyűlés rendel is kénytelenek voltai elfogadni| a két kamara mellérendeltségé­nek újból való hangsúlyozása tehát eléggé formális maradt. Az maradt 1741 után is, amikor Mária Terézia a rendeknek több ma­gyar kinevezést sürgető követeléseire feladta az udvari kamara közvetítését, sőt 1748-ban is,'amikor a magyar kamara "udvari kamarai" cimet kapott* Hatásköre a helytartótanács 1724. évi megalakulásával valamelyest csökkent /közigazgatási ügyeket nem kellett többé intéznie/, de-utóbb a sófergalom ügyeinek átvételével /1741/ s egyes területek feletti ellenőrzési jog elnyerésével /Szia­von kamarai adminisztráció, 1746/ több munka hárult rá. A birodalom központi igazgatásának Mária Terézia uralko- 4 dása alatt egymást követő újjászervezés! kísérletei nem marad­hattak hatás nélkül a magyar kincstári kormányzat szerveire sem. Legállandóbbnak és leghasznosabbnak az a törekvés bizo­nyult, amely a szakszerűbb ügyintézést állandó bizottságok vagy állandó referenciák szervezésével kívánta elérni. Sgy 1714-1 rendezés az udvari kamarán nyolc olyan f, Hauptcameralcomml sálon" szervezését kívánta meg, amelyeknek kollegiális tárgyalásai és döntései feleslegessé tették volna a plenáris üléseket: javas­lataik közvetlenül az elnök elé kerültek volna* 1717-ben mégis ugy határoztak, hogy meghagyják a teljes tanács döntési jogát a bizottságok javaslatairól* A tárgyi-területi alapon elkülö­nülő bizottságok /commisslonsdepartámenten/ számát ugyanakkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom