7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - B) A feudális abszolutizmus kormányzatának kiépülése Magyarországon (1690-1780)

Később azoknak az ügyeknek az előkészítésére, megtárgyalására, amelyek a helytartótanácsot állandóan foglalkoztatták, állandó bizottságokat neveztek ki, Brre azért volt szükség, hogy a tanáesosok és titkárok bizonyos ügyek intézéséhez alapos szakmai jártasságot sajátítsanak el, s as ügyekét ennek révén jobban készíthessék elő. A bizottsági ügyintézés bevezetésére nyilván hatással volt a bécsi központi hatóságok gyakorlata, s amellett a magyar kamara gyakorlata is, melyben a bécsi hatások a leginkább érezhetők, Slsőnek, még 1724-ben, a számvevőségi, a gazdasági és kegyes alapítványi bizottság alakult meg /utóbbit a király nevezte ki, as előbbieket a helytartótanács elnöke/, As állandó bizottságok száma egyre szaporodott* - 1754-ben. amikor a bizottságok működését szabályozták, már a következő bizottságok működtek: a kegyes alapítványi, a győri püspökség gondnokságát Intéző, a vallásügyi, a uemességvizsgáló. as egészségügyi, a gazdasági,avámügyi és a számvevői bizottság, A bizottságok tagjai tanácsosok voltak, as Írásbeli teendők végzésére mindegyik bizottsághos egy állandő titkárt /később egy jegyzőt is/ osztottak be, \ Voltak olyan bizottságok is, amelyek az ügyek közigazgatási és pénzügyi természeténél fogva helytartótanácsi és kamarai tanácsosokból, illetve titkárokbél tevődtek össze, ezeket hívták vegye a bízott Ságoknak, A vegyes bizottságokban tárgyalt ügyek közül a köz igazgatás lakat a helytartótanácsnak, a pénzügyi /kincstári/ vonatkozásuakat a magyar kamarának kellett elintéznie. Ilyen vegyes bizottság volt a zsidó türelmi taksa ügyeivel foglalkozó és a lelkészpénztári bizottság, A bizottságok szintén üléseken tárgyalták meg az ügyeket, AZ itt szavazással elfogadott bizottsági véleményt a titkár fogalmazta meg, a bizottság elnöke és tagjai alálrták,majd a javaslatot döntés céljából a tanács elé terjesztették* A tanácsülésen a bizottság tagjai as általuk véleményesett Ügy tárgyalásánál nem szavazhattak* As 1754* évi reform értelmében a helytartótanácsi munka súlypontja a bizottságokra helyeződött, a tanács általában csak a bizottságok javaslatait hagyta jóvá, 1724-1754 közt as ügyek előkészítésében kb, egyenlő az arány a tanácsosok és a bizottságok között. 1754-től 1769-ig a bizottságok vannak előtérben. Mivel a bizottsági Ügyintézés as Ügymenetet nehézkessé tette,1769-től kezdve a bizottsági ügyintézés háttérbe szorult, helyet adva as előadói rendezérnek, AZ egyes iratok az elnöktől közvetlenül as élőadó-tanácsoshoz /mégpedig azonos ügyek ugyanazon tanácsoshoz/ kerültek, s ezek jelentéseit tárgyalta meg a tanácsülés, A tiz állandő bizottságból 1769-ben csak négyet találunk: a számvevőségi, vallásügyi, gazdasági és az úrbéri bizottságot, A megmaradt bizottságok jórészt átvették a megszűntek ügyelt, AS ügyintézés azonban elsősorban as előadók munkáján nyugodott, a bizottságokat ritkábban hívták össze, Ss alól kivétel csupán as úrbéri és a tanulmányi ügyek terén volt* As úrbéri bizottság 1765-ban alakult az úrbérrendezés ügyeinek as int esésére* Ujabb bizottság, a tanulmányi bízottság felállítására került sor a jezsuita-rend teloszlatásakor f 1775-