7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - B) A feudális abszolutizmus kormányzatának kiépülése Magyarországon (1690-1780)

ban. B két mtóbbí bizottság ügyvitele és iratkeselése elkülönült a hely tartótana :m egyéb teendőitől, a tartományi biztossággal együtt lényegében előfutárai voltak as 1784-ben bevezetett ügyosztályi rendszernek* A bizottságok^ illetve előadok javaslatai alapján hozott tanácsi döntések értelmében a titkárok, illetve a fogalmazok készítették él a fogalmazványt* A fogalmazvány okát 1768-ig az irodaigazgdtó, 1769 óta az előadók, illetve as elnök néste át* A" jóváhagyott fogalmazványt az elnök, as irodaigazgató, illetve az előadó és a titkár Írták alá* A fentiekben a tanács, a bizottságok, as"előadók, a titkárok munkáját ismertéttűk* AS alábbiakban röviden vázoljuk, milyen munkát végeztek as ügyintézés folyamán az irodában levő segédhivatalnokok, illetve a segédhivatalok* A segédh ivat álnokok közül a legfontosabb munka a lajstromozóra, illetve hl Tataiéra, az irattarrá hárult* A lajstromozó őrizte a helytartótanács pecsétjét, az ő feladata volt az iratok rendbentartása, segédletek készítése, ő kölcsönözte kl az iratokat, készített azokról másolatokat. Az 1754. évi reform értelmében az irattár az iratokat csak év végén vette át^ a folyó ügymenet iratait addig a kiadóhivatal kezelte, s az készített ''hozs'á lajstromokat is, kivéve a királyi leiratokat, amelyeket rögtön az irattár lajstromozott. A kiadóhivatalban tisztázták le a jóváhagyott fogalmazványokat, innen küldték el a kiadványokat, s 1753-*£l 17§0-ig- amint emiitettük - a lajstromkönyveket is itt készítették. A kiadóhivatal az iratokat a lajstromokkal együtt minden óv végén az irattárnak adta át* Az iktatást a helytartótanácsnál 1769«*ben vezették bé, s ekkor jelent meg az uj hivatalnok, az iktató, Előzőleg a

z iratokat az irodaigazgató foglalta jegyzékbe. A helytartótanácson belül bizonyosfokn önállósággal rendelkező számvevőség vizsgálta felül a törvényhatóságok hadiadó számadás alt, a lelkészpénztári számadásokat, as országos pénztár jelentéseit és a gondnok /a lajstromozó/ számadásait, ezenkívül a különféle alapítványok, a tartományi biztosság, zálogházak, kórházak stb. számadásait. A számvevőség emellett gazdasági ügyekben a helytartótanács véleményező közege is volt. Meglehetősen önálló ügyvitellel és külön irattárral rendelkezett. e/ Pénzügyigazgatási szervek A bécsi abszolutizmus az 1680-as években visszaszerzett /neoaquistica/ területeket a hódítás jogán /lure belli/ a királyi kincstár kizárólagos tulajdonának tekintette, s ámbár elvben még az 167?-1 magyar kamarai instrukció is elismerte a magyar kamara illetékességét a koronára visszaszállő ország-