7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - B) A feudális abszolutizmus kormányzatának kiépülése Magyarországon (1690-1780)

tanács 1724. évi utasítását ugyanis a magyar kancellária dölgosta ki, saját tapasstalatai és gyakorlata alapján. A magyar kancelláriát pedig 1690-ben szervezték át bécsi hatóságok mintájára korszerű központi hatésággá. A fentiekből következik, hogy a helytartótanács, a bécsi és a többi magyar udvari hatóságokhozhasénlóan,jellegzetesen testületi /kollegiális/ hatóság volt, amelyben az ügyekre a döntést a testület tagjainak szavazatai alapján hozták meg. Két részre osz&ott, a tanácsra és a segédhivatalokra* A tanács as elnökből és 22 tanácsosból állott. Az uralkodő ^ámfeletti tanácsosokat is kineveshetett* A helytartótanács elnöke a nádor volt, akit az országbíró, illetve az utóbbinak akadályoztatása esetén a rangban első tanácsos helyettesitett. A nádori tisztség be nem töltése Idején a helytartótanácsot az uralkodó által kinevezett helytartók vezették. A tanácsosokat a király a főpapok, főnemesek és köznemesek közül nevezte ki. Az elnökön és a tanácsosokon kívül a tanácsülésen szavazati jog nélkül résztvettek a tanácsjegyző /ő vezette az ülési jegyzőkönyveket/, a titkárok, a számvevő és 1769-től aS iktató. A helytartótanács megalakulásától fogva a tanács felügyelete alatt önállóan működött a hadiadó elosztását ellenőrző és polgári részről a hadellátás ügyeivel foglalkozó tartományi biztosság

, amelynek igazgatója egy tanácsos volt, s amely önálló ügyvitellel és iratkezeléssel rendelkezett. Az igazgató alá voltak rendelve az aligazgató és a kerületi tartományi biztosok. A helytartótanácsnak 1783-ig lényegében csak két segédhivatala volt: a számvevőség ós az iroda. As iroda /a tulajdonképpeni segédhivatal/ foglalta magába az összes alacsonyabbrangú hivatalnokokat, a lajstromozót, a segédlajstromoz ókat,j a kiadót, az iktatót, a tanácsjegyzőt és az Írnokokat. Izek tisztségéből alakultak ki később, véglegesen 1734-ben, az egyes segédhivatalok: az irattár, a kiadói hivatal, az iktatói hivatal. Az iroda élén az irodaigazgató állott, aki rendszerint a helytartótanács legképzettebb tanácsosa volt. 6 ellenőrizte az iroda munkáját, engedélyezte a betekintést az Iratokba, az ő javaslatai alapján nevezte ki a tanács az iroda alkalmazottait. A helytartótanács Ügyvitelének kialakítása az irodaigazgatők nevéhez fűződik. Az irodaigazgatónak fontos szerep jutott a tanácsülésen és a fogalmazványok ellenőrzésében* A számvevőség a helytartótanács megalakulásától kezdve külön segédhivatalként működött. Élén a számvevő állott, aki később rendszerint helytartótanácsi tanácsos volt. Külön személyzete, ügykezelése és irattára volt. Ügylntésés. Az ügyek érdemi elintézése eleinte túlnyomórészt a tanácsülésre korlátozódott. Az elnök által felbontott iratok az iroáaigazgatóhoz kerültek, aki a tanácsüléseken ezeket bemutatta, elintézésükre indítványt tett, amelyet az ülésen szavazás alá bocsátottak. Az alaposabb előkészítést igénylő ügyeket az irodaigazgatő javaslatára először egyes tanácsosok között osztották szét, akik azután az ügyek elintézésére szóban vagy Írásban javaslatot tettek. £ javaslatok felett döntött a tanács. Megtörtént az is, hogy bizonyos ügyek vizsgálatára a helytartótanács nem tanácsost, hanem egy alkalmi bizottságot jelölt ki.