7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - B) A feudális abszolutizmus kormányzatának kiépülése Magyarországon (1690-1780)

tartótanáo® mükfSdési területét áz évek folyamán mindjobban kiszélesítette* fellett hatásköre az évek folyamán uj ügyekkel is bővült, években a városi polgárjog megadásának, a külföldit tanmié n«m katolikusoknak, a kömyvcensurának az ügyei, á XV7.XI* század második felében pedig az úrbérrendezés, a közoktatás átszervezése, a tanulmányi alap ügyei jelentettek ujabb nagy feladatokat a helytartótanács számára, A helytartótanács az igazságszolgáltatás menetébe nem avatkozhatott bele, ügyelnie kellett azonban arra, hogy a törvényhatóságok a bíráskodásnál « térvényeket betartsák, jnnek kapcsán ellenőriznie kellett a törvényhatóságok által felküldött perkivonatokat. A helytartótanács működésének első évtizedeiben a fenti ügyekben nsa intézkedhetett önállóan, önálló kezdeményezéseket nem tehetett, osnsán a királya rendeletek végrehajtását ellenőrizte önállóan* Mindez a hatóság működését nagyon nehézkessé tette, mert jelentéktelen kérdésekben is előzőleg a királyhoz kellett fordulnia, 1 helyzet fonák voltáról Bécsben is meggyőződvén, l?69~ban a helytartótanácsot szélesebb körű önállósággal ruházták fel. Bsentul önállóan járhatott el a megyék és a városok által felterjesztett perkívonatok ellenőrzésében, s a perekről évente csupán egy tájékoztató jelentést kellett az uralkodóhoz felküldenie. Csak évvégí jelentésben kellett beszámolni a rabok, a fűz faültetés, az újonnan felvett városi polgárok /kivéve a külföldi nem katolikusokat/, a csavargók és az árszabályozás ügyeiről, As önálló intézkedés jogát 1776-ban további ügyekre terjesztették ki. Bzek as ügyek a következők voltak: úrbéri ügyek, a városi polgárjog megadása, a céhekbe való felvétel, a céhlegények vándorlás alóli felmentése, nem katolikus templomok kijavítása, hitehagyás miatti perek, nem ka tolikusoknak a kijelölt helyeken iskolák felállításának engedélyezése. Önállóan utalványozhatott a helytartótanács 5©,- Ft-ig a lelkészpénztárbői, önállóan dönthetett a megyei és városi pénztárak ellenőrzésében is, ha a pénztári hiány nem volt 50,Ft-nál nagyobb összeg, AS 1781. évi ujabb hatáskörbővítés szerint a helytartótanács önállóan intézkedhetett minden úrbéri perben /kivéve az egészen speciális eseteket/, minden céhügyben, minden városi polgárjog-adományozás Ügyében. A lelkészpénztárból 200,- Ft-ig utalványozhatott, a törvényhatóságok számadásait pedig 200,- Ft-ot meg nem haladó kártérítés esetén önállóan ellenőrizhette, A helytartótanács működésének legnagyobb jelentősége as volt, hogy rendszeres ellenőrzés alá vonta az egész alsőfoku közigazgatási szervezetet, a nemesi megyéket, a szabad királyi városokat és a különféle kiváltságos kerületeket, a esek igas-> gatási munkáját egységesítettéi szabályozta, az országos igazgatási ügyek intézésénél e szerveket felhasználta* Mindez az országos közigazgatás bizonyos fokú összpontosításával, a nemesi; és városi önkormányzat megnyirbálásával járt együtt, AS önkormánysat gyengülése különösen a szabad kir, városoknál érezhető, A nemesi megye a 18, században még csak kisebb mértékben került a helytartótanács befolyása alá. Szerveset, A szervezet részére a mintát itt is a birodalmi központi hatóságok szervezete szolgáltatta* A bécsi hatás itt már azonban inkább közvetve érvényesült. A helytartó-