7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - A) A törökkori királyi Magyarország kormányzata (1526-1690)

ós testületi hatóságot sservestek meg} kassai székhellyel: a szepesi kam

arát;*. As kamara hivatalazervezetlleg és ügymenetét tekint"r<í~¥«Ijeaen a pozsonyi mintájára épült fel, s ebben a formában működött a XVII* század elejéig. A kamaraelnök vezetése alatt 3, később 4 tagu tanács intézte az ügyeket, alattuk, ha nem is mindjárt, de az 1570-es években a pozsonyihoz hasonló jellegű és létszámú segédhivatalok fejlődtek kii.a titkár vezetésével as iroda, továbbá a nénztár, a számvevőség /ez utóbbi német és latin osztályra oszlott/ és az irattár. A kamara hatásköre az egész "Felsőmagyarországra" kiterjedt, AS országrésznek csak nyugati határa volt állandő /Ssepes-Grömör^Kishont-Borsod m. nyugati határa/, mig délfelől á török előrenyomulás /különösen Bger eleste 1596-ban/, délkelet felől a Királyságnak János Zsigmonddal, majd az erdélyi fejedelmekkel folytatott harcai gyakoroltak hullámzást a határ alakulására. Ezen a területen belül a kamara gyakorolta a kincstári jogokat, tehát igazgatta az ide eső összes jövedelmi ágakat, kezelte a jövedelmeket és ellenőrizte a kamarai hivatalnokokat. A főbb igazgatási ágak: harmincadok, bányák /a sóvári sóbányák, a nagy- és felsőbányai aranybányák, majd a XVII. század második felében a ssomolnokl rézbányák/, nemesérc-monopólinm, pénzverés, kamarai birtokok, a királyi jog érvényesítése a fiskusra szálló birtokoknál, szabad királyi városok, tízedbérlet, sőhlvatalok stb., valamint a XVII. század közepéig a hadiadó kezelése, ha azt az országgyűlés a kamarára bízta. Mindezek megfelelnek azeknak a feladatoknak, amelyeket a magyar kamara is ellátott, közvetlenül "Alsómagyarországra" nézve. A szepesi kamara feladatköre azonban egy lényeges vonatkozásban bővebb is volt, mint a magyar kamaráé, sőt működésének súlya éppen ide esett: a felsőmagyarorsz£gi végvári rendszer részbeni pénzügyi ellátása és ellenőrzése /azért csak részben, mert a kamara jövedelmei ahhoz nem voltak elegendők, hogy az egész hadiellátást fedezzéfc/* a végvárak megerősítése, a katonaság ellátása, a hadianyag beszerzése, bizonyos őrsegek zsoldfizetése, s az ezekkel kapcsolatos sokoldalú pénzügyi és szervező munka nehezedett a hatóságra, egyszóval a hadügy közigazgatási és pénzügyigazgatás! vonatkozásai. Éppen ezért állandóan a legszorosabb együttműködésben állt a felsőmagyarerszági főkapitánnyal és a katonai szervezettel. Mindezeken tul az ország akkori központjától, Pozsonytól távol még inkább, mint a magyar kamarára, ránehezedtek az országrész általános polgári közigazgatási feladatai is. A szepesi kamara elvben a magyar kamara alá rendelt hatóság volt kezdettől. A gyakorlati helyzetet azonban két vonatkozás határozta meg: a magyar kamara egyre kevésbé tudott belefolyni a távoli országrész bonyolult pénzügyi és közigazgatási ügyeibe, másrészt a bécsi udvari kamara részéről kétségtelenül már a XVI. században érvényesült az a törekvés, hogy a közjogilag körülbástyázott magyar kamarától függetlenül az uj hatóságot közvetlen függésbe vonja, annál is inkább, mert az szorosan a hadüggyel kapcsolatos teendőket is ellátott. így a XVI. század 70-es éveitől a szepesi kamara valóban egyre.függetlenebbé válik a pozsonyitól, Pozsonyt megkerülve közvetlenül az udvarral áll kapcsolatban, s gyakorlati hatáskörében, működésében a magyar kamarával csaknem egyenrangú hatóság.