7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

I. rész Magyarország - A) A törökkori királyi Magyarország kormányzata (1526-1690)

Megváltozik a helyzet a XVII c században* Mig a magyar kamara szervezete és hatásköre a lényeget, fő kereteket illetően a XVI. századi alapokon működik tovább a XVII* század végéig, a szepesi kamara as országos helyzet alakulása következtében sokszoros átalakuláson megy át. is országrésszel határos Fartium, sőt a szorosan vett felsőmagyarországi megyék egy része is az Erdélyből kiindult nemzeti függetlenségi harcok első állomása, majd a század utolsó harmadában a bujdosó-kuruc mozgalom fő bázisa. A B@cskay-szábadsághare idején, 1604-160? kost a felkelők eltörülték a kamarát* 1607-ben csekély személyzettel mint jövedelemkezel óságét visszaállították, majd a következő években lényegében mgyanaz a szervezet épül ki, mint a XVI* században. Szervezetileg Ismét kamarává fejlődött, a kamarai elmet is vlszssanyerte, bár as ujjáélénkülő rendiség - közjogi okokból - csak adminisztrációnak titulálta* 1619 nyarán let hl en Gábor támadása ismét eltörli a kamarát, működése 1622 nyaráig szünetel. Közben a nlkolsburgi béke /1621. dec. 31*/ két felsőmagyarorssági megyét /Ssatmár, Szabolcs, Ugocsa, Bereg, Zemplén, Borsod és Abauj/ Erdélyhez csatolt. 1622-ben Bethlen az erdélyi fejedelemség alá tartozó kamarát szervez Kassán a hét megye igazgatására, eszel párhuzamosan 1622-ben, a fennmaradt királyi területek pénzügy igazgatás ár a a magyar kamara jSperjesen szervez egy adminisztrációt. A kollegiális testület megszűnt, élén egy Igazgató egy pénztárossal és irodai személyzettel látja el - a magyar kamara felügyelete alatt - a jövedelemlgazgatást. Bethlen halála után, 1630-ban a hét megye visszaszállt a királyra, ennek megfelelően az adminisztráció visszaköltözik Kassára, s szervezete is ismét bővül. AS igazgató mellett előbb egy, majd két tanácsos működik újra. megnövelt hivatali szervezettel. 1644-1649 közt a hét vármegyét ismét az erdélyi fejedelem /I. fiákóczi György/ igazgatta. 1622-től az 1670-63 évek elejéig az állandő területi ingadozásoktól és a folytonos újjászervezéssel járó zökkenőktől eltekintve a hivatal szervezete és jogi állása a következő lényeges ?

ontokon határozható meg: szervezete nem kamarai jellegű; jogálása szerint, s a korban „ténylegesen is, a magyar kamarának alárendelt adminisztráció. AS igazgató mellett működik ugyan általában 1-2 tanácsos, de as Ügyintézés nem kollegiális alapokon folyik. /A tanács mellett általában 1 titkár, 1 pénztáros, 1 levéltáros/és annak segéde/, s 2-3 lmok alkotta a hivatalszervezetet. . A számvetés megszűnt, az ellenőrző funkciót teljesen a magyar kamara vette át /ill. a levéltár bizonyos előzetes számvételi funkciót tölt be./ Az adminisztráció jogi helyzete az 1670-es évek után sem változott két évtizedig, a valóságos helyzetben mégis jelentős eltolódás állt be. 1673-tól német adminisztrátorok /általában ausztriai kamarai tanácsosok/ vették át az irányítást. As adminisztráció egyre nyíltabban a bécsi abszolutizmus eszközévé válik: a forrongó Felsőmagyar országon a bécsi udvar "őrködő szeme" ahogy ez akkor megfogalmazódik* As adminisztráció fő feladata ás egyéb igazgatási ágak mellett a Nádasdy-fesselényi összeesküvés, majd az első bujdosó kuruc támadás után a tömeges birtok-konfiskáció. s a "rebellió" tűzfészkeinek kifürkészése. Az adminisztrátorod a gyakorlatban függetlenítik a hivatalt a magyar kamarától ós közvetlenül a bécsi udvari kamarával érint-