7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.
I. rész Magyarország - A) A törökkori királyi Magyarország kormányzata (1526-1690)
tétel. Beesetté & szabad királyi városok cansusát /s ha az országgyűlés megszavazta: a taxát/t s rajtuk mint királyi birtokok felett felügyeletet gyakorolt. Beszedte a "luerum camarae w-t, ha az országgyűlés hadiadét nem szavazott meg. ^g?öbb püspökség, területén bérelte és beszedte as egyházi tizedet, Gyakorolta a sómoaopóliumot, azaz irányította a sótisztviselők munkáját, az állami sékéreskedeímet és eladást. Foglalkoznia kellett az államadósság ügyével, s annak rendezésére javaslatot kellett tennie. Egyszóval mindazon pénzügyi, gazdasági vonatkozások megoldása a kamarára hárult, melyekre a királyi felségjog /ius regium/ kiterjedt. Gyakran a szorosan vett ''országos 1 *, azaz rendi jövedelmet, a hadiadót is kezelte saját adórovó In keresztül, A szorosan vett pénzügyigazgatáson kivül mint egyetlen állandó jelleggel működő hatóság belefolyt a legkülönbözőbb közigazgatási, magánjogi, sőt államjogi és politikai kérdésekbe, is. Az uralkodó és az udvari hatóságok gyakran kikérték javaslatát államügyi kérdésekben, az országgyűlési tárgyalások folyamán. Feladatává tétetett az országos "béke és közjó" feletti őrködés: gyakran magánszemélyek keresték fel kérvényeikkel, panaszaikkal ós igy tovább. Ennélfogva,bátran állitható, hogy a XVI-XVII. századi királyi Magyar ország legfontosabb hivatalszerve volt a kamara, s számunkra annál foltosabb, mert ennek, mint 1848-ig megszakj.tás nélkül müko*dő hatóságnak irattára viszonylag %>en korunkra 1© maradt a x x A magyar kamara királyi hatóság volt, legfőbb irányításában a rendiségnek nem volt szava, működését érdemil^r nem befolyásolhatta a magyar tanáos sem, a helytartótanácsnak a XVI.-. század dereka körül játszott, ismertetett szerepétől eltekintve. A XVII. században a nádornak volt ugyan valamelyes befolyása a pénzügyekre, ez azonban egyelőre nem tisztázott kérdésf a legfőbb vonatkozásokban a kamara "kétségtelenül tőla függetlenül járt el, As országgyűlésnek csak a rendi adójövedelem kezelésére lehetett befolyása és a kamara közjogi helyzetének deklarálására. Kórdós, hogy a királyság és a magyar állam viszonyának sajátos alakulása közepette milyen hatoságnak tekintsük*' magyar kamarát: magyar hivatalnak-e /amelyre ugyanakkor AZ országos kormányszerveknek nincs érdemi befolyása/, vagy az udvari hatóságok magyarországi exponensének? A kérdés sokkal bonyolultabb ailnál, mintsem egyértelmű feleletet lehetne rá adni. A magyar kamarát ugy állították fel, hogy egyo&ül az uralkodónak mint Magyarország királyának volt alárendelve, az udvari kamara jogilag nem volt felettes-hatósága. A rendek a későbbiekben '} is ehhez - és nem többhöz - ragaszkodtak, a XVIXVII. században e tárgyban mégszületett törvények egybehangzóan azt nyilvánítják ki, hogy a magyar kamara nem függő 3 /dependentiay hanem egyenrangú /correspoxidentia/ helysetben áll az udvarival, csak a királytól függ. im a magyar kamara e közjogi körülbástyázásával a formálista"rendi szemlélet megelégedett, mig az uralkodó idegen volt és kosponti udvari hatóságaival kormányzott, nem szólva arról, hogy a hírhedt 1569?
