7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.
II. rész Erdély - B) A Diploma Leopoldinum kora (1691-1848)
— X$l •» nis János /1338-tél kormányzó/ műkőik alelnökként a Gubor« almánál s vezeti 1834 Ősitől X838-ig annak ügyintéző muskálát. Az ©laök helyettesítését ásómban /a római katolikus püs•j&k ilyen szerepkörének megüzünésévol/ elsősorban a thos&mrá* rims. lá^Ja SÍ a tisztség /mint még visszatérünk rá/ lálí noBT halálától 1742-ig botaitotloaj attél kezdve lényegében folyamatosan betöltik. Némi.. sg hasonló a helyzet a kancellár tisztével; Bethlen Miklós elítéltetése óta 1742-ig nem műkődik kancellár a Gubornium mellett* Attól kezdődően pedig országos kancellárnak /esn^ellarius provinciális/ nevezik, a s ndv&ri kancellár tél valí megkülönböztetésül. AS 1693-i inatruetlóival szemben jogköre aránytalanul összeszűkülj külénlfges 'feladatai lényegében irodaigazgat ólak. A negyedik /Vaniban tulajdonképpen a második/ kardinális főtisztség, az y^yzák ^generál is^ága Apor István halála éta egyizben kerül betöltásre.i. az. leőf-'i- insurreotio idején /ezeket a hadakat azután nem.volt idő harcba küldeni/ s a generális nem válik ezáltal a Gnheraram tagjává* - . Formailag nem kezdettől sarkalatos tisztség a rendek elnökéé /statuum prasses vagy praesidens/* A kancellár rangcsökkenésével s az ország generálisa tisztének b© nem töltésével ő válik a Gubernlumnak. rangban a thosaurárius után következő tanáesoaá-vá r s Így gyakran hárul rá az elnök helyettesítésének feladata /a Gubernium Judiciale-nál ellátott funkciójával külön foglalkozunk:/. A többi különleges funkciót ellátó tanácsosok késül a azásg coaes folyamatosan tagja a éabornlumnak* Különleges feladatot lát el as országos főblzto.a,••/sagreagaa commissarlus provinciális/ ós az .országos számvevőség elnöke /Bxactoratus Provinciális praeses/* ~ ,. Működésének kérdéseit szintén összefoglalva tárgyaljuk. ferűjetj hatáskörében egyetlen komoly változás történik* I732 leg-Végén as udvar rendezi a Partium kormányzatának kérdését /amely a felszabadító háborúk óta közigazgatási és bíráskodási tekintetben Erdélyhez tartozik, adőigazgatásilag petlg Magyarországhoz/: Máramaros, Arad megye és Saránd nyugat; 1 része Magyarországhoz kerül, Zaránd másik fele, Kraszna, Közép-Szolnok és Kővárvidók Erdélyhez. A hatóság munkájának szabályozására /az Erdélyi Udvari Kancelláriáéhoz hasonlóan/ az 1750-es évektől kezdődően történ&.&k határozottabb lépések* Már az 1740-es években sző van a©Rberaiws uj instructio-val valő ellátásáról /az 1743. május^ 17-i resoriptum rendeli el kidolgozását/, de a dolog esák to*TOséif kidolgozásáig jut el /1747-re/* Átfogó rendezés helyett részintézkedésekre kerül sor: 1752* ,július 27-én Mária ferézia kötelezi a Guberniumot saját ülésjegyzőkönyvőinek s a királyi tábláéinak az Erdélyi Udvari Kancelláriához való fel terjesztésére* 1754f? február 2-án ujabb, királyi rendelet a műkidést szabályozza. Elrendeli: a Gubernium székhelyén a törvényszün©ti időszakokban is tartózkodjék felváltva 3-4 tanácsos, egy titkár ós segédhivatali személyzet* /Bzt eíassisokban-való működésnek is nevesték./ A rendelet^köteiezte a gubernátort, hogy /a korábbi gyakorlattól eltérően, amelyben az érdemi ügyintéző munka a titkárokra hárult/ a tanácsosok-
