7. A magyarországi és erdélyi központi kormányszervek szervezetének és müködésének története, 1526-1867. Vázlat. Bp. 1959. LOK 125 p.

II. rész Erdély - B) A Diploma Leopoldinum kora (1691-1848)

-kál végeztesse az ügyek referáltatását• Szabályozta a Gubernium sok közjogi vitára okot; add birói működését iet a Főkormányszék csak az appellatio utján vagy a felek megállapodása folytán hozzá került ügyek tárgyalását vehette fel, továbbá azokét, amelyeknek megvitatása az ország törvényei szerint ag ő feladata, vagy amelyek ellátására külön királyi rendelet kötelezte, s végül azokét, amelyekben szükség volt a Gubernium mint főfelügyelet! szerv közbelépéséra> A Főkormányszék birői hatáskörinek további meghatározását jelenti az Erdélyi üdvari Kancellária történetének ismertetésénél már •említett 1753-55; II*- tc. Ezeknek az intézkedéseknek sorát az. 1760,. július 25-i rescriptum zárja le*. Ez megszünteti a olassis-okban valő működést*. Szabályoz egyes ügyviteli kérdéseket /bevezeti, a praesentatnm jelzését, előirja az iktatást - ez végleg csak. a 1771-i reformmal valósul meg -, rendezi az elnöklés kérdését,... elrendeli fontosabb vagy terjedelmesebb ügyek ülés. előtti köröztetését stb./* Részletesen foglalkozik a Gubernium birói működésével /az üléseken a gubernátor, a püspök, a thosaurárius és a statuum. praesidens, valamint 6 más tanácsos vesz részt; a birói ülésszakok Szent Mártontői Húsvétig* ill* Szent Istvántól Szent Mihályig tartanak; a perek referense általában az országos kancellár/* Emellett külön körülirta néhány tanácsos feladatkörét. Az 1760-i rendezést a fő'hadiparancsnok-guberniumi elnökök évtizede követi, s csak 1771-el kerül sor ujabb nagy belső reformra* Még annak ismertetése előtt kell azonban megemlékeznünk a Gubernium bizottságainak kialakulásáról, amelyek kialakulásában az 1760-as évek a legfontosabb időszak* Történetüket /a kifejezetten 19* századi úrbéri és kórházügyi bizottságé .kivételével/ ehelyt együtt tárgyaljuk. A legfontosabb köztük az egyházi bizottság /Commissio Ecclesiastica, Oommissio Publico-Ecclesiastica/> A római katolikus, és unitus egyház, iskoláik, alapítványaik és bizonyos intézményeik ügyeivel foglalkozik*. Elődje a katolikus rendek concursus-a, majd egy un* Öoncilium Catholicum* A bizottságot az 1767* március 12-i rescriptum hozza létre; elnöke a gubernátor, tagjai a katolikus püspök s /ekkor/ a thosaurárius és egy guberniumi tanácsos, 1774-ben./az evangélikus Bruckenthal gubernatorságával/ a kincstartó, majd 1777-ben a püspök veszi át az einöklóst; ez utóbbi alkalommal szabályozzák működését /nem a Gubernium, hanem közvetlenül a gubernátor alá tartozik; ügyintézése is elkülönül a Fckormányszekétől/ és hatáskörét /a két katolikus egyház egyházi, iskola-, alapítványügyei s a szebeni árvaház ügyei tartoznak hozzá/. II* József előbb az iskolaügyeket veszi ki hatásköréből, s.magát a bizottságot rendeli ismét a Gubernium alá /1781. május 16./, majd /1783 decemberétől/ külön bizottság hatáskörébe utalja az alapitványi ügyeket is. Közben 1782 végén a császár üjből /igen részletesen/ szabályozza a szerv teendőit. Későbbi léte már nem ilyen mozgalmas; a Restitution-t követő., korszakban újra magábaolvasztja a belőle kivált két bizottságot, s egészen 1848-ig áll fenn.