5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.

Ila Bálint: Történeti földrajz

tehát a dikajegyzékekben évszázadokon keresztül szerepelnek. Állandóságról itt sem lehet beszélni; az egyes évek járási beosztása között olykor a legszembeszökőbb eltérések vannak ás'ugyanazt a helységet következetesen más járásban irják öszsze

fc /L. Örsz. Levéltár dikalajstromait/. Még bizonytalanabbak a dézsmakerületek, az un. "kés"-ek, H

cutellus

rt-ok, amelyek szerint a dézsmát kezelték és beszedték. A hozzájuk tartozó, dézsmaköteles helységek sora nem állandó. /Bedy Vince; A győri székeskáptalan története, Győr, 1938. 222-254.1./. Mindezekben az esetekben különböző módszertani fogásokhoz kell folyamodni. Ilyenek a forráskritika, az.adatok lehető teljes összehasonlítása, a mai viszonyokkal történő ellenőrzés, történeti térképek használata /XVIII-XIX. századi mappák/, áz 1857. évi 'kataszteri felmérés segitségülhivása, stb. Valamelyik bizonyosan megadja a megoldást. /Igy derül ki, hogy a mai Zala megyei Szentkozmadombja eredeti alakja Szent Kozma és Dámján, a Csongrád megyei Mártélyé Mártir, a Zala megyei Szentbékkálla eredeti formája pedig Szentbenedekkál stb./ Óvakodni kell az egyoldalú földrajzi szemlélettől, mely a történeti adatokat, különösen a nevekből levonható tanulságokat nem veszi tekintetbe s igy a Gömör megyei Vigtelkét pl. Végtelkére és gyepüre magyarázza, holott'a név eredete Vid személynév és a -telke szó összetétele, tehát semmi köze sincs agyepühöz, nem is Volt helyén soha gyepű. A történeti és földrajzi szempontokat mindig egyeztetni kell.. Már a fenti példákból is látható, hogy az egyes adatoknak más az értéke, más a.minősége, tehát azokat a tudományos konstrukciókban értékelni kell. Egyeseket jelentéstanilag kell megszólaltatni és a nevek értelmezése adja meg a felhasználható magyarázatot. A hely- meg földrajzi nevek /ez utóbbiak fogalmi körétül, később/ alakjából és tartalmából, az egyes nevek jelentéséből lehet csak a történeti földrajzi konstrukcióba beleépítendő tartalmat megállapítani. A források égy része természetesen közvetlenül használható. Ha valaki pl, azt kutatja, milyen települések voltak egy megadott időpontban egy meghatározott tájon, akkor nem kell egyebet tennie, mint az idevonatkozó forrásokból a helyneveket összegyűjteni