5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.
Ila Bálint: Történeti földrajz
terminológiával. Meg kell különböztetni az eredeti forrásanyagot, egyszerű vagy hiteles másolatban ránk maradt forrásokai, szükség esetén vizsgálni kell a kútfőt készítők vagy irók személet, műveltségét, igen jól otthon kell lenni abban a korbai^, amelyben a használt irat kelt* ismerni kell a kor gazdasági, társadalmi és egyházi viszonyait, igazgatási és jogszolgáltatási rendszerét, stb. Talán első helyen kellett volna emliieal a régi irások olvasását s á nyelviemére* tet. Csak e széleskörű erudiciők birtokában Ígérnek a történeti földrajzi kutatások, megbízható és időtálló eredményeket.' /Gsánki nagy müve pl. í& év multán is minden történeti földrajzi, helytörténeti s más kutatás kiindulópontja,/ A forrásokban fennmaradt adatokat, elsősorban a települések, a lakott és lakatlan helyek neveit -'lehetőleg már a kijegyzés alkalmával - azonosítani kell, be kell illeszteni a topográfiai rekonstrukcióba. Hagy óvatosságra és körültekintésre van ennél a műveletnél szükség, mert nem minden kútfőben maradt ránk a helyes és uzuális névforma. Példának a tizedjegyzékeket lehetne említeni. A decimátor részére adott utasításban gyakran felsorolják a decimálandó falvakat. Igen ám, csakhogy ezt rendszerint régebbi jegyzékekből, régebbi . urbáriumokból vagy más.iratokból másolják ki, tehát sok a ferdítés /pl. Kígyós helyett Kegécz/, azután meg olyan nevek is előfordulnak az instrukciókban, melyeket a helybeliek sem ismertek. Maguknak a dézsmaszámadásoknak tisztázatait a dézsmálás alkalmával a helyszínen készült hevenyészett feljegyzések alapján készítették. A'rendszerint nem helyi, olykor idegen összeíró nem jól érti a nevet, igy hibásan jegyzi fel és esetleg ujabb hibával másolja. Sok a probléma a megyeés járás megjelölésével. Ugyanazt a helységet egymás után következő években más más megyéhez sorolják, sőt pl. Marcaltőt a XVI. században egyenesen négy megyéhez: Vas, Győr, Sopron és Veszprém megyéhez irják Össze. Az idők folyamán egyes megyék megszűntek /pl. Zaránd/, másoknak a területe közigazgatási reform vagy egyéb okok miatt változott. Gyakran változnak a megyék járásai, az egyes szolgabirák "processusa"-!. Valójában ezek a szolgabirói járások alkotjak a megyék közigazgatási beosztását és pl, a dikális adót ezek szerint számolják el^