5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.

Ila Bálint: Történeti földrajz

Attila/ stb. Persze a kutatást nem minden esetben lehet szigorúan körülhatárolni, azután meg különösen sorozatban* egymás után megjelenő kötetek esetében a közben jelentkező ujabb kívánságok is bővíthetik a későbbi köteteket. /Igy Gsánki V. kötete az első kötettel szemben már földrajzi, viz stb, neveket is tartalmaz/. Kikerülhetetlenül kell történéti földrajzi kutatásokat végezni a település- és helytörténésznek, mert történeti földrajz nélkül nincs település- és helytörténet* /Szabó, Fekete Nagy, Ila, Jaké./ Be ismételtén ütközik ilyen problémákba és meg kell azokat oldania*mielőtt munkájában tovább menne, a történeti etimológiával foglalkozó nyelvész, a gazdaságtörténész, a jogtörténész stb* /fcais, Mellen, Kniezsa - Holub, Gerendás* - üriszék* Urbáriumok stb./, A vonatkozó kutatás tehát részben önálló alkotás, részben településtörténeti, helytörténeti, gazdaság- és jogtörténeti, nyelvészeti stb, munkákban található. Mindenfajta történeti földrajzi vizsgálódás egyik legfontosabb feltétele az Összes, fennmaradt és hozzáférhető források feltárása Ós adataik lehető "teljes összegyűjtése. Ne feledjük el; forráskincsühk az idők folyamán hatalmás károsodásokat szenvedett, ezen kivül nagymértékben szétszóródott{ még az ugyanazon területre vonatkozó anyag is a legtöbbször nem egy helyen, hanem számos bel- és külföldi levéltárban •őriztetik /Holub: Zala megye története c. munkájához 53 nagy levéltárat kutatott át - köztük az O.L. számtalan állagával csak egynek számit - mintegy loo.ooo oklevelet olvasott el a középkorra, dolgozott a bécsi levéltárakban, Pozsonyban* Zágrábban, Galgócon és Marosvásárhelyen az ottani levéltárakban,, stb./. Az eredmények - különös_en régi korokra - még a meglevő összes adat alapján is hézagosak maradnak, hát még ha nem is gyűjtünk mindent össze. Ha viszont válogatásra kényszerülünk, tegyük azt a lelőhely anyagának gazdagsága s értékelése alapján és semmi esetre se tekintsünk el pl, az olyan forrásoktól, mint a hiteléshelyi jegyzőkönyvek, melyeknek' különleges értékéről később lesz szó. Mielőtt a munkához hozzáfognánk, kifogástalanul meg kell ismerkedni a számbajövő forráscsoportok létrejöttének céljával, a források rendeltetésével és genetikájával, valamint a