5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.
Bottló Béla: Genealógia
a síremlékek; a sírkövek. Ezeken a halálozás napján kivül az életkort, a születési időt, a betöltött állást vagy állásokat és esetleg más életrajzi adatokat is találhatunk. Lelőhelyeik a temetők, mauzóleumok, templomok, muzeumok stb. Emléktáblák, melyek valamely személlyel kapcsolatos eseményt örökítenek meg. .. , \y ','/_'. . t * r . Genealógiai kritika . A genealógiai kutatásoknál a források által nyújtott adatok hitelességének elbírálása ugyanazokat a szempontokat igényli mint a történelem egyéb forrásai. Hitelesség szempontjából meg kell vizsgálni magát a forrást és a közölt adatokat • is, amellett azonban vigyáznunk kell sajátmagunkra is, nehogy a kétségtelenül helyes adatközlést mi magunk értelmezzük helytelenül. A forrásnak valódinak és megbízhatónak kell lennie. Valódi a forrás akkor, ha tényleg az, aminek mutatja magát. Megbízható a forrás akkor, ha adatai nincsenek ellenmondásban igaznak ismert más források állításaival. A forrásoknál minden esetben meg kell vizsgálnunk azt, hogy a v forrás szerzője tudta-e, akarta-e, módjában volt-e igazat mondani és kellette igazat mondania. A forrás akkor mond igazat, ha szerzőjének meg volt a lehetősége arra, hogy az: eseményt hiven adja tovább és ha szubjektiven is, intelligenciája, képzettsége és jelleme révén is képes erre; a forrás szerzőjének az eseményt figyelmesen és tisztán látó személynek kell lennie. Ez pedig a gyakorlatban - mint azt a tapasztalat is igazolja - ritkább, mint gondolnánk. A következő feltétel, akarta-e a forrás szerzője az igazat mondani. Szinte kimeríthetetlenek azok az indokok, melyek az embereket a genealógiai adatok meghamisítására késztetik, /Családi büszkeség, hizelkedés, tudományos becsvágy bizonyos "hiányok" betöltésénél, a nok félrelépése következtében keletkezett szégyenérzet, osztályidegen szülőktől való származás
