5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.
Bottló Béla: Genealógia
latagadása stb*/ Gondoljunk csak a bekért életrajzokra. Ezek a félelem következtében, vagy pedig karrier biztositása céljából bizony sokszor egészén fantasztikus és komikus adatokat és ellenmondásokat tartalmaznak* Nagyon sokszor kerülnek az emberek olyan helyzetbe, hogy bizonyos okok következtében ugy érzik, hogy nem áll módjukban az igazságot megmondani, s fel vannak mentve az igazmondás alól. Ez különösen azokra az esetekre áll, amikor sokszor egészen jelentéktelen igazság el nem tagadása is aránytalanul súlyos következményeket vonna maga után. Olyan forrást, amely minden feltétel nélkül mindig az igazságot közli, aránylag keveset találunk, A forrás szerzőjének: 1./ közel kell állania helyben és időben az eseményhez, 2,/ képesnek kell lennie az eseménnyel kapcsolatos íanuságtételre /megbízhatóság, képzettség, értelmesség/, 3./ függetlennek, és őszintének kell lennie, 4./ akarnia kell az igazat mondani, 5./ meg kell állapitani, hogy a forrás szerzőjének módjában volt-e, szabad volt-e az igazat megmondania* ' A forrást ezért a következő szempontok figyelembe vételével kell vizsgálat tárgyává tenni, a következő törvényeket kell szem előtt tartani: 1./ a közelség törvénye. Minden forrás ugyanis annál szavahihetőbb, minél közelebb áll a közölt eseményekhez. 2./ a tanúságtétel törvénye* Az a forrás a megbízhatóbb, amelynek szerzője képzettebb a forrásban közölt tények leirása szempontjából* 3./ a függetlenség törvénye. A forrás szerzője ne legyen érdekelve a forrásban közölt adatok tendenciózus leirása révén. 4,/ az őszinteség törvénye és 5./ az egyéni haszontól való mentesség törvénye. Mindezekből magától érthetően következik az, hogy a hivatalos irat általában megelőzi forrásérték szempontjából a magániratot, a nem genealógiai célra készült irat peéig a genealógiai célra készült iratot. Ami pedig magát a genealógiai adatokat felhasználó egyént illeti, vele szemben a következő körülmények állanak fenn közölt adatai, genealógiai megállapításai ne ellenkezzenek a józan ésszel! A forrás felhasználásánál tehát tekintettel kell lenni arra, hogy a felhasznált forrás genealógiai adatszolgáltatásra tényleg alkalmas legyen, a forrásokból levont követkéz-