5. Történeti segédtudományi alapismeretek II. Bp. 1963. LOK 137 p.

Ila Bálint: Történeti statisztika

adatokat szolgáltatnak, ez a csoportosítás azonban - felsorolásunk alapján - mindenki által könnyen elvégezhető. A forrásom nagy csoportjainak ismertetése után meg kell most már ismerkedni a történeti statisztika alapvető módszertani problémáival, olyan metodikai kérdésekkel, melyek minden ide vonatkozó kutatás kiindulópontjai, fundamentumai. Mert azt tisztán kell látni, hogy a fenti forrásokban megmaradt számok nem azzal a rendeltetéssel keltek, hogy a késői századok tudományos koncepcióinak csalhatatlan adatai legyenek, azok csak nyersanyag, mélyet speciális módszerrel formálni, értékelni kell..'~Csak igy kaphatjuk meg ti. azt. a számot, melyet most már statisztikai módszerrel foghatunk vallatóra. Lássuk tehát a forráskritika néhány fontos kérr3ését. Mi mindent kell elvégeznünk már az adatgyűjtés megkezdése előtt? Meg kell ismerkednünk a számbajövő-források genetikájával. Mint a történeti földrajznál, itt is meg kell állapitani, kinek az érdekében kelt az összeirás, számadás, milyen céllal, milyen rendeltetéssel, Nem lényegtelen kérdés pl,, hogy ki készítette a konskripciót, helyi ember, a földesúr alkalmazottja, vagy a helyi viszonyokkal ismeretlen, más tájról érkezett személy. Elsőrendűen fontos ismerni a kor mozgató erőit, a birtokosok célkitűzéseit és módszereit jobbágyaik elnyomására, és. a jobbágyok eszközeit, ellenállását ennek megakadályozására. /Pl, a XVII. században a jobbágyok a dézsmába jutó kévéket kisebbre kötötték; a learatott gabonát petrencékbe és boglyákba rakták,, mert igy rendszerint a kedvezőbb váltságdijat kellett a tized fejében adni./ A parasztok az összeirók előtt igyekeztek adóalapjukat eltitkolni, az állatállományt, különösen a birkákat a harmadik határba is elhajtották, amikor jött az összeiró, tehát az elkészült összeirás nem mindig tartalmazta a tényleges gazdasági helyzetet. Gyakori védekezés, hogy a jobbágy letette telkét, zsellér lett és "kereskedett", Ezért hoznak a megyék végzéseket, hogy az ilyen zsellérek kötelesek igás állatot vásárolni, telekföldeket művelni, és azok után az urnák jobbágyok módjára adózni.