4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.

III. Pecséttan (sphragistica)

> sitését, s ez alkalommal a privilégium plicajára oklevél szerű záradékot vezettetett. Előfordult, hogy valamekik hiteleshely visszaélt pecséthasználatával, s ezért pecsétnyomóját összetörette a király, s csak később engedélyezte uj ^ypariun vésését. Hiteleshelyek esetében bizonyára a sok évtizedes, 1-2 évszázados használat során a pecsételő is elhasználódott és ez is szükségessé tette uj pecsételő készitését. A magyar okleveles gyakorlatban általánosan elterjedt a viaszpecsét használata volt. Néhány Árpád-házi királynak ás Mátyásnak maradt fenn aranyból készült pecsétje, II. Géaának ólom bullája ismeretes. - Az,aranyból vagy ólomból való kettőspecsétek pecséttan! neve : bulla. Az ólom bulla tömör ólom, mig az arany bulla aranylemezekből áll, amelyeket keresztalaku vasváz tart. Mátyás arany bullája tömör aranyból készült, A XIV, századig termesze te«i .szinti viaszt használtak peosé teleshez. Az Anjouk kcSicelláriájában feltűnik a piros szinü viasz alkalmazása rányomott pecsétek esetében, A piros viasz alkalmazását a későbbiekben a királyok külön kegyként adományozták főrnéltóságoknak, varosoknak. Egyházi főméltóságok a XV. század folyamán szintén piros viaszt alkalmaznak. Függőpecsétek esetében tertetae tes szinü viasz tálba-nyomták bele a pijaos viasz pc-cséx tet. A XIV. században megjelenik világi féméltóságok pecsétjeiben a zöldre festett viasz. Eleinte csak országnagyok alkalmazzák, de a XV-XVI, században tetemesen kibővül a zöld vviaszpecsé tet használók száma. A társadalmi állást jelentő viaszszin egyre elterjedt alsóbb rétegekben. Ennek különösebb jelentősége nincs, csupán a feudalizmusban más árokásókkal kapcsolatban is ismert jelenséggel állunk szemben, hogy ti. egyes kiváltságokat alsóbb rétegek is igyekeznek megszerezni, s ezzel a kiváltság formai értéke szükségszerűen devalválódik, Az un, spanyolviasz alkalmazása nálunk főleg magánpecséteknél a XVIII, században tűnik fel, de ezzel párhuzamosan még jelentős teret foglal el a régi megpecsételés! mód. Ugyancsak a XVIII. századtól ismeretes a feketeszinü gyászpecsét, amelyet főleg udvari gyászok alkalmával használtak, A XIV. század végefőié a rányomott viaszpecséteket /pátens és záró oklevelek esetében/ négyzetalaku papirlappal fedték be. Ez a papirfelzet mindig egyik sarkával felfelé van elhelyezve, A jelek