4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.
III. Pecséttan (sphragistica)
azt mutatják, hogy a pecsételég ojy módon törtéht, hogy a lágy viaszra ráhelyezték a papirfelzetet, s a felze u en keresztül nyomták rá a pecsételőt, tehát a papirfelzet átvette a pecsét formáit, /Vannak olyan papirfelzetes pecsétek, ameiyek minden bizonnyal ügy készültek, hogy a már kész, de még meg nem szilárdult viaszpecsátre ráhelyezték a papirfelzetet. Ilyen esetben a papir természetesen nem vette át a pecsét formáit,/ Ebből a pecsételési módból alakult kia a még ma is alkalmazott peösételési mód, amikor ilyen papirfelzetet viasz vagy más kötőanyag segits&gáv-el diótörő formájú két oldalas pecsétnyomóval rápréselnek a megpecsételendő okmányra. Ma használatos ugyanez a megpecsételés felzet nélkül, tehát amikor a pecsétet az irat anyagába préselik bele, s az irat papíranyagának domborulatai adják a pecsétet, A XIX században tűnik fel a bélyegzőpárnás megpecsételés. Először fémbélyegzők voltak alkalmazásban, s a XX, században vált általánossá a gumibélyegző alkalmazása. /Ezek a bélyegzők pozitív vésetét tartalmaznak szemben a pecsételőkkel, melyek negatív vésetükkel biztosítják, hogy az alak a viaszon kidomborodjék,/ Pecsételők ós bélyegzők mind muzeumokban, mind pedig levéltárakban mar.dtak fenn. Sajnos egyik helyen sem fordítanak megőrzésükre és feldolgozásukra kellő gondot, pedig több tudományág tud profitálni főleg egyes pecsétek jellegzetes ábrázolásaiból.. Nem volt semmiféle előírás arra vonatkozólag, hogy a pecsétnek milyen alakúnak kell lennie. Legasáltalánosabb a kerek pecsét volt. A királyi nagy pecsét mindig kerek. Az országos méltóságok pecsétjei szintén kerekek kevés kivétellel. /Pl. I, Károly és I, Lajos DEfszágbírája: Nagymartánál Pál pajzsalaku pecsétet használt,/ Az egyházi személyek és intézmények pecsétjeinek alakja vagy kerek Vagy pedig két hegyben végződő ovális alakú, amit az irodalom mandula, vagy mandorla aláku pecsétnek nevez, A gyürüs pecsétek alakja a legváltozatosabb. Kerek, négy-, hat- ás nyolcszögletű, továbbá ovális alakú pecséteket is találunk közöttük. A pecsétkép általában két részből áll, feliratból és a szoro satob értelemben vett pecsétképből. A feliratból magtudható, hogy ki a pecsét tulajdonosa, s ha az illetőnek több pecsétje volt, legtöbbször a feliratból azt is meg lehet tudni, hogy melyik pecsétje /pl, sigillum secretam/, A gyürüs pecsétek legtöbbször fel-
