4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.
I. Oklevéltan (diplomatika)
jén pátensekben s mandátumokban ós jelentésekben elég gyakori az évszám elhegyása, sőt ez utóbbiak között teljesen dátum nélküliek is vannck, - .... Másik feladata a dátumnak a keltezés helyének közlése,. A keitezési hely rendszerint a vár, a város, a közság nevéből áll^ vagy annak megjelölését tartalmazza, hogy melyik város vagy község mellett kelt az oklevél /valamelyik congregatión vagy katonai táborban/. A keltezés! helyekből lehet leginkább összeállítani az uralkodók és főméltóságok-tartózkodási heüyeit, ifrfefcerariumát, Uem találunk kel tezési helyet a hiteleshelyi oklevelekben., Eszeket ugyanis csali a káptalan vagy a konvent épületében lehetett kiállítani, tehát az intitulatio tulajdonképpen már magába foglalja a keltezés^ helyet is. Privilégiumokba- az ünnepélyesség érdekében feltüntetik a személyt, aki az oklevél kiállításáért felelős, akinek kese áltál kelt az oklevél, Ez az un, "dátum per manus" formula. Ez a személy királyi oklevelekben legtöbbször a királyi alkancellár, hitelesbelyi oklevelekben a lector /olvasókanonok/, A "dátum per manus" for~ raulás dátumokban a keletkezési hely nincs sohasem feltüntetve. Ha ilyen oklevélbe» txll? ~ ifi hely is szerpel, ugy az oklevelet hamisnak kell tekintenij Vannak okleveleink, főleg a XIII. századi királyi privilégiumok, amelynek keltezése nem egységes. Ez abban áll, hogy az oklevelet a királyi elhetározás alapján az elhetároaás napja szerinti állapotnak megfelelően kiállították, csupán az oklevél napi kéltél jelentő adatokat nem töltötték ki. /Római időszámítás szerint: a nap száma, hónaprész megjelölése és a hónap neve,/ A bemutatott oklevélszöveg végső jóváhagyása és megpecsételése volt az oklevél kiállításának utolsó aktusa. Ennek a napját irta be az oklevél Írója a szabadon hagyott helyre. Van rá számos példa, hogy ez az aktus néha több hónappal később következett be, Igy előfordult, hogy a még október-novemberben megirt oklevél megpecsétálaséra csak a következő év első hónapjaiban került sor. Ekkor Írták a januári vagy februári napi dátumot, de az évszám megaaradt az előző évről. Ilyen esetben nem egységes keltezés felismerése sokszor nehézségekbe ütközhetik, s alaposabb tanulmányt igényelhet.
