4. Történeti segédtudományi alapismeretek I. Összeáll. Borsa Iván. Bp. 1959. LOK 72 p.

I. Oklevéltan (diplomatika)

Az időmeghatározás különböző módjait és ezek rendszerét részletesebben a chronologiai fejezet tartalmazza, A díszesebb királyi privilégiumokban és egyes hiteleshelyek által kiállitott ugyancsak diszes privilégiumokban a keltezéshez csatlakozóan méltóságsort is találunk. Királyi oklevelekben az ország érsekeit és püspökeit, majd a nádort, az országo főméltóságokat, s néhány jelentősebb megye ispánját nevezik meg. Ezek valamik&r az oklevél kiállításának a tanúi voltak, később azonban neveik említése csupán ünnepélyesség-emelő formulává vált, - A hiteleshelyi oklevél méltóságsorában a káptalan vagy konvent tisztséget viselő tagjait /prépost, custos, lector, föesperesek stb,/ találjuk. Vannak helyi sajátságosságok igy az egri káptalannál, a^hol megnevezik a királyt az esztergomi érseket és az egri püspököt is, A méltóságsor a legújabb korig megtalálható volt királyi privilégiumokban, Apprecatio, Záró fohászkodás, vagy kívánság, /pl. Ámen./ A XI-XII. században még szokásos, A XIII, században már eltűnik, Uem tartozik szorosan az oklevélszöveghez néhány olyan járulékos oklevélrész, amelyet egyesek felfogása szerint a belső ismertető jelek közé kell sorolni, mások viszony azon a véleményen • vannak, hogy ezek külső ismertetőjelek. Minthogy ezek az oklevél megszerkesztésének, megerősítésének és hiteles voltának velejárói, s írásban jut

a

§ÍfejezésTe, a belső ismertetőjelek között tárgyaljuk Ezek: , Subscriptiones, A XI, századból vannak olyan okleveleink, ek melyen az oklevél szövege alatt aláirásszerü monogram látható, A király nevének betűiből egyes betűk szárainak összevonásával alkotott betűcsoport jelentette a király aláírását. Ezt azonban nem a király irta, hanem az oklevél irója, -a király legfeljebb egy vonalat hnzott meg benne. A XII, századtól kezdve eltűnik ez a szokás és mindenféle aláírás nélkül találjuk évszázadokon át az okleveleket, I, Ulászló az első király, akitőla mai értelemben vett sajátkezű aláirása reánk maradt. Ettől kezdve eggre gyakrabban szerepel oklevelek szövege alatt sajátkezű aláírás, elsősorban mandátumokban. Mai értelemben vett rendszeres aláírásról csak Mohács után beszélhetünk, - Már I, Ulászló aláírásában szerepel a név után a "manu* propria" kifejezés, mely a saját kézzel történt aláírást i-