Levéltári szakmai továbbképző tanfolyam előadásai (1952)

1. Wellmann Imre: A levéltár lényege, rendeltetése, feladatai

De vannak még további problémák ie az irattári anyag levéltári élhet* lyezésével kapcsolatban*. Éppen a levéltári férőhely kérdései, korlátozottság, másfelöl az irattári anyag egyre növekvő terjedelme elkerülhetetlenné teszi, a kevéssé fontos iratok kiselejtezés

ét;,, Nem ritka s a gyakorlatban többnyire nehezen kiküszöbölhető eset, hogy a selejtezés már az irattárban végbemegy, annak a szervnek hatáskörében, mely az irattárat létrehozta,. Elvileg ez semmikép sem helyeselhető: irattár és levéltár között a döntő különbség éppen abban'rejlik, hogy.az előbbi gyakorlati érdekeket szolgál, a mindennapi ügyintézés folyamatosságát, az utóbbi pedig a történettudomány érdekeit, A két igény pedig nem feltétlenül fedi egymást: lehetnek iratok, amelyek a folyó ügyintézésben fontosak, de a történetire számára közömbösek, éa viszont, sőt előfordulhat, hogy az irattárat létrehozó természetes vagy Jogi személy, vagy aanak bizonyos felelős tényezője hátrányosnak tartja magára nézve, hogy egyes adatok, az irattár bizonyos darabjai a történetkutató kezébe, tudomására jussanak. De egyébként is caak a marxizmusleninizmus tudományával felvértezett történetkutató tudja helyesen megítélni, hogy m»lyik irat fontos a dolgozó nép történetének megírása szempontjából, s melyik nem; ezért, ha már selejtezésre kerül a sor, feltétlenül a levéltári s nem az irattári selejtezés mellett kell állási foglalnunk,, Nez•"jelentőségű kérdés végül az irattári anyag levéltári elhelyezésével kapcsolatban: vájjon meghagyjuk-e az iratokat eredeti irattári róná

jukban, vagy pedig ujjáreadezzük a történettudomány igényei széria";? Láttuk, a folyó ügyintézés kívánalmai egészen mások az iratanyaggal szemben, mint amelyekkel a történetkutató láp elő. Elképzelhető te hái. ogy olyan eljárás, mely az irattárból kikerülő s az irattárat létrehozó szerv működését tükröző iratanyag eredeti, szerves rendját megbontva, az iratokat a történettudomány igényeihez igazodó tárgyi csoportokba osztja szét, Valóban, Franciaországban pl, a nagy polgári forradalom idejétől fogva rendszerré vált, hogy a levéXári megőrzésre kerülő iratanyagot mesterségesen kigondolt tárgyi osztályokba sorolják. Jól ismerjük az Országol Levéltár történetéből ia Pauler Gyuláék törekvéseit, melyek bizonyos témakörök szerint különféle levéltári egységekből kiszakított iratokból mesterséges gyűjteményeket hoztak létre. Utó— íag visszatekintve ezekre a kísérletekre, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy jóval több kárt okoztak, rniut hasznot

0 Minden ilyen mesterséges csoportosításnak eredendő hibája, hogy a szempontok, melyekre az uj Osztályozás épül, a múltban szükségkép változásokon me/itek kare.yztül. Gondoljuk csak el, mit jelentene számunkra, akik a történelmi materializmus módszerével a magyar nép nagy honvédő hagyományait és antifeudális küzdelmeit állítjuk kutatásunk középpontjába, ha pl

0 az Országos Levéltárban őrzött nagy kormányhatósági levéltárak anyagát a feudális-kor törtínetl érdeklődésének megfelelő mesterséges tárgyi csoportokba daraboltak volna széjjel;, Előállhatna ilyenformán az az eset, hogy az Országos Levéltár 1848«, előtti anyagának törzsét olyan tárgyi csoport alkotná, melyben a nemességadományozásokkal, nemességigazolásokkal kapcsolatos iratok foglalnak helyet, további irattömegek alkotmányjogi kérdé-