Levéltári szakmai továbbképző tanfolyam előadásai (1952)
2. Fügedi Erik: A levéltári anyag védelme
veleket tartalmazó borítékok, ami különösen a pecsétek halálát jelenti. A térképek nálunk divatos őrzési rendszere egészen helytelen.. Mi ezt a rendszert még a régi budai kamarai levéltártól örököltük: tekercselve tároljuk a térképeket, Sem a térképanyagnak nem tesz jót, sem a helykihasználás szempontjából nem helyes. Át J.y kell térnünk a térképeknek szétvágás és felkasirozás révén dobozokban, egymás felett, kiterített, kifeszített állapotban való elhelyezésére. Nehézség mutatkozik a könyvek elhelyezésénél, nem a nyom tátott könyvtári könyvekre gondolok itt és nem is azokra a segédkönyv-sorozatokra, amelyek a helytartótanácsi állagokban, vagy vidéken az alispáni, sorozatok mellett találhatók, hanem elsősorban a családi levéltárak anyagára, ahol a naptáraktól kezdve a' nagyméretű diplomákig minden korú, nagyságú és kötésű könyv megtalálható. Ez az anyag, amelyet igen nehéz elhelyezni, s amelyet jelenlegi raktározási rendszerünk mellett nem tudunk.megfelelő módon őrizni. Paulinyi kartárs a III. o. vezetőjé .kidolgozta azt a dobozrendszert, amelyben ezeket is egészséges ,m$don 'lehet -tárolni. ; Ha a levéltárba behoztunk egy bizonyos .anyagot és azt megfelelő raktárö.áá-É&.. Körülmények között helyeztük ©1, mi történik azzal az' anyaggal', 1 amely már romlott vagy romlandó állapotban került be? Mit kell te.nnünk,' hogy megmentsük a további elpusztulástól? Lényegében itt elsősorban a nedvesség hatására' tönkijément. vagy'szakadozott oklevelekről van szó. Megjegyzem, hogy a nedvesség nem árt mindig, -olyan nagymérté kben, mint hittük vo-lria', különösén akkor nem, ha csak kisebb mértékű, és átmeneti, rövid ideig tartó. Esztergomban pl. 1944-ben összecsomagolták á város. 184 8. előtti Iratait s -ládákban -elhelyezték a bazilika kriptájában. A kripta természetesen riedyea volt és az iratok.elég nagyfokú nedvességgel telítve kerültek vissza a városi levéltárba a felszabadulás után. "De mégsem ekkor ment tönkre az. anyag, hanem akkor, amikor megfelelő szellőztetés és szárítás helyett szorosan egymásra rakva a kötegeket a városháza egy földszinti, éozaki fekvésű helyiségében, a földre, a nedves fal mellé helyezték el. * A csomók a felismerhetetlenségig összerohadtak, mert nem tudtak kiszáradni." Pedig ha az anyagot fokozatosan kiszárították volna, úgyszólván veszteség nélkül megmenekült volna. Szántszándékk 1 hangsúlyoztuk a "fokozatosan" szót, mert ha átmenetileg" átnedvese-,. détt iratokat a déli napra teszünk'.ki száradni, akkor azok a nagy hőmérséklet különbség és a túlságos száradás következtében menthetetlenül tönkre mennek. A fokozatos száritás után is sérültnek mutatkozó darabokat-r§stau z rálni kell.'Mindnyájan láttuk valószínűleg" az Országos Levéltár restauráló műhelyét. Az eljárás lényege tulajdonképen az, hogy a megsérüit lapot két más,, u, n. skizzpapir közé ragasztják-be.' A^ragasztóanyag kevés nyomot, hagy, az irat, amit restauráltunk, továbbra is ugyanúgy olvasható lesz, mint eredeti állapotában. Ezt az el-