Levéltári szakmai továbbképző tanfolyam előadásai (1952)
2. Fügedi Erik: A levéltári anyag védelme
járást, amit mi Itt kézzel'végzünk, gépekkel Is meg lehet oldani. Kétféle ilyen gépet is ismerünk, az egyik-hidraulikus^ a másik elektromos energiával dolgozik. Lényegük, hogy a megsérült okiratot egy bizonyos fertőtlenítő fürdőn viszik keresztül /amelyben.calclum hidrát és caloium bícarbonat oldat van/, ezután kerül cellulózé lemezek közé az anyag olyanformán, hogy a cellulózé lemezeket két kerék között magas hőfokon préselik rá az iratra, Nem tudom, felmerült-e ott az a probléma, amit mi a restaurált okleveleinken tapasztaltunk, hogy t, i. fónyképezhetetlenekké válnak. Ebből a szempontból tanácsos áttérnünk arra a rendszerre, hogy előzőleg lefényképeztetjük az anyagot ; akkor, amikor állapotára nézve még romlottabb, -de a fényképezés elé a ragasztóanyag vagy a skizzpapir megnem gördit akadályt, hevessé dolgoztuk még ki a restaurálás másik területét, a könyvkötést. Nem a mult század dereka után keletkezett könyvek kötésére gondolunk itt, mert ezeket egyszerűen újra köttetjük, -kiáilitásük semmiféle értéket nem képvisel, hanem arra a szomorú jelenségre, amely vidéki levéltárainkban tapasztalható. Vidéki levéltárakban is láthatunk olyan megsérült köteteket, amelyek 17-18, századi sorozatokból származtak. A sorozatok maguk egységes kötésüek voltak, de a sérült kötés megújításánál orre nem fordítottak gondot, hanem egyszerűen mai kötést adtak a kérdéses kötetnek. A kötet igy a maga modern kötési anyagával kiri afe egész sorozatból és a sorozat képét teljesen megrontotta, Ha a jelenleg fennálló, elsősorban 19-20, századi anyagunkkal kapcsolatos, hihetetlen méretű kötési feladatainknak sikerül végére érnünk,'akkor feltétlenül gondolnunk kell arra, hogy ezeket a 17-18,- -századi könyveket megfelelő módon restauráljuk s így belső tartaímrk jnellett, külső megjelenésük muzeális értékét is megbecsüljük. .+•• !Jar a restaurálás alkalmával is Szó volt a fényképezésről^ amely az anyagvó de lemben különleges hel; r et f oglal~e!L ""Magái ~áz "el járást felesleges Ismertetnem, lényege közismert. Ugy, ahogy személyeket, tárgyakat veszünk fényképre, fényképezzük le azokat az okmányokat, amelyeknek másolatát elő akarjuk állítani. Szólnunk kell azonban az eljárásnak előnyeiről és szelnünk hell hátrányairól is«'A filmezés nagy előnye a kis terjedelem. Hosszú raktártermeket kitöltő levéltári sorozatok dobozzá zsugorodnak össze a jelenlegi filmé zósí technika mellett. Gondoljuk csak el, hogy egy akta ma általában 40 x 50 cm nagyságú, s r. filmen 24 x 36 mm-es méretűvé válik. A kis terjedelem, a raktározás olcsóbbá tétele indította arra a gondolatra a külföldi levéltárosok egy részét, hogy • azokat a sorozatokat, amelyeket a kutatók ritkábban használnak, de amelyeket kiselejtezni mégsem-volna tanácsos, ilyen mikrofílmgyüjtemények formájában mentsék át a jövő kutatás számára. Az ötlet propagálói rámutattak a terjedelem jelentős csökkenésére, bár - ezt mér most megjegyezhetjük - az eljárás a kutatás szempontjából sohasem pótolja egészen a kiselejtezett, eredeti sorozatot, A fényképezés másik nagy előnye, hogy elméletileg az anyag bárhol olvashatóvá váLOK. 52 - 9109,- TN e
