Levéltári szakmai továbbképző tanfolyam előadásai (1952)
1. Wellmann Imre: A levéltár lényege, rendeltetése, feladatai
a kialakuló városi Írásbeliség, jelentős főleg azért, mert a városi jegyző személyében a világi elem korán rést tör az egyház irás- mono*póliumán s a szakszerű számadáshoz értő,litterátus- elem magvává válik. Ami magát a városi levéltárat illeti, itt is jellemző a könyvek: előbb egyetlen, de vegyes jellegű feljegyzésekkel tarkított, utóbb tárgykörök szerint különváló városi könyv középponti szerepe* A magyar Írásbeliség fejlődésének első korszaka tehát a következő képet mutatja. Maga az írásbeliség jogbízonyitó rendeltetéssel fejlődött ki s ennek megfelelően scaknem kizárólag jogi, okleveles jellegüo A határozottabb körvonalakkal kibontakozó levéltárak rendszerében lényeges elem a középponti /:másolati vagy nyilvántartás-szerü:/ könyv: hiteleshelyi protocollum, királyi könyv, városi könyv, mely az egész ügyintézés s vele együtt a levéltár gerince; maguk az iretok, amennyiben megőrzésre kerülnek s egyáltalán valamelyes rendszert tükröznek, időrendben, esetleg területi vagy tárgyi szempont szerint csoportosítva sorakoznak, A ráscdik korszak beköszöntését ismét gazdasági - társadalmi átalakulás előzi meg: XV, század második felében bontakozó fokozott árutermelés, kapitalista irányú lendület. Lassanként az irás is bevonul az uj gazdasági törekvések fegyverei közé,, s tul a jogok rögzítésén és bizonyításán, egyre fokozódó szerephez jut, hírközlésben, gazdasági értesttle~dk kicserélésében, társadalmi kapcsok létrehozásában: megindul a jogi" rilleget nélkülöző missilia-ek egyre növekvő áradata. Még fokozottabb mértékben megtörik a jogbizonyiíó Jellegű Írásbeliség egyeduralma, midőn Mohács után létrejönnek a Habsburg-királyok uj kormányszervei: az 1520-as években a kancellária ói a kamara, a XVII, század végén az erdélyi kancellária és gubernium, 1724-v.en a helytartótanács. Mindezek működése során lassankint olyan méretű iratanyag gyűlik fel, hogy a hiteleshelyi, egyházi, városi, vármegyei, családi levéltárak fejlődése messze elmarad mögöttük, jogi és missilis jellegű Írásbelise? egyképpen háttérbe szorul a hivatali akták mind szélesebbre duzzadó özöne mellett. Az uj kormanyhatóságok irattárának rendszere formális jellegű: nem az ügyet, a tárgyat nézi, hanem az iratok jellegét, formáját. Az egy ügyre vonatkozó iratokat szétszakítja, külön kezeli, aszerint, hogy beérkezett iratról van-e szó vagy elintézés-fogalmazvdayról, sőt még ezeket is külön csoportokba tagolja szét ahhoz képest, hogy kiktől erednek, illetőleg kinek szólnak; igy egy-egy ügy szálait a levéltári s-orozatok egész során át kénytelen nyomozni a kutató. Az előző korszakból csak a kancellária veszi át örökségképpen a középponti könyv: a királyi könyvek maradványátj ós, jellemző módon, a vármegye is, melynek levéltára a megyeszékhely állandósulásával a XVIIo-XVIIIo századtól fogva bontakozik ki határozottabb körvonalakkal, a közgyűlési jegyzőkönyvek köré csoportosítja iratanyagát, A családi levéltáraknál viszont, mint a magyar kamarának a XVIII. század közepén létesült külön levéltárában is, a Jogi szempont a döntő: nagy becsben tartják s gondosan megőrzik a birtokjogokra vonatkozó s még ezenfelül esetleg a személyes jellegű iratokat, 0 gazdasági iratok azonban, mint jogi szempontból jelentéktelenek, lajstromozatlan maradnak.