Levéltári szakmai továbbképző tanfolyam előadásai (1952)

1. Wellmann Imre: A levéltár lényege, rendeltetése, feladatai

teke ugyanis általában eléggé korlátozott * haladé történetkutatás szempontjából*. Hanem főkép azért, mert a levéltárat létrehozó szerv működésének ismerete, aminek ősapán az iraték eredeti rendje ságit-, ségével juthatunk a birtokába, nagy mértékben elősegíti a történet­kutatás t 5 számos olyan dolgot térit fel, ami nélküle homályban ma­radna*, ** ügyek felelős intézőinek nyomára vezet, egyes iratok meg­értéséhezo események, összefüggések helyes felismeréséhez segít»Mind ­ez lehetetlenné válik, ha a levéltárak szerves egységét megbontva,be lőlük az iratokat vagy azok egy részét kiszakítjuk és mesterséges ke­retekbe gyömöszöljük. A p rove nienela elve, melyet a mult század végén holland levéltártudósok fejtettek ki, ezeknek a tapasztalatoknak és Meggondolásoknak a leszürődése; kimondja, hogy egy-egy levéltár anya­gát, mely az ezt létrehozó szerv működésének Írásban rögződött tükre, szerves terméke, meg kell hagyni eredeti, természetes rendjében és összefüggésében, vagy ha az felbomlott, a lehetőséghez képest helyre kell állítani. Ha nem követjük egészen mechanikusan és mereven, es a levéltári elv alkalmas leginkább a történetkutatás érdekeinek bizto­sítására; ennek alapul vétele ad a levéltárnok szerepének nagyobb súlyt és felelőséget, amikor nem éri be azzal, hogy a levéltáros fel­adata véget érjen az iratok tárgyi skatulyázásával - ezzel mintegy szárnyukra bocsátva és sorsukra hagyva őket -,, hanem kötelességévé teszi az iratanyag létrejöttének tanulmányozását, s a levéltárat lét- > rehozó szerv működésének megismerése és megismertetése révén önálló segítő, közvetítő szerepben állítja őt a levéltári anyag és a törté­rátkutató közé. Abból azonban, amit az imént az iratok mesterséges, tárgyi csoporto­sításáról mondottunk,nyilvánvaló,hogy van olyan levéltári anyag ia,a­nexj semmiféle természetes rendet, belső összefüggést nem mutat,amely­nek egyes darabjai elszakadtak attól a levéltárképző szervtől, mely létrehozta őket. Hemcsak széthullás vagy utólagos átrendezés következ­tében szakadhatnak ki egyes iratok vagy egész irattömegek természetes összefüggésükből. Gyakori eset az is, hogy kallódó, gazdátlanná vált, átruházott íratok kerülnek egy-egy gyűjtő kezébe egymás mellé. Az ira­toknak ilyen mesterséges együttesét gyűjteményn ek nevezzük. Híg tehát a szoros értelemben vett levéltár a levéltári anyagot létrehozó szerv rendszeres működése során szervesen keletkezik, olyan iratokból, ame­lyek természetes összefüggésükben a levéltárat összehozó tényező műkö­dését tükrözik, rendeltetésszerűen a levéltárat létrehozó szerv birto­kában maradnak, ágy kerülnek azután levéltári megőrzésre, - addig a levéltári gyűjtemény azoknak az iratoknak mesterséges együttese,melyek Valamely levéltárban az eredeti szerves rend felbomlása, vagy megbontá­sa következtében kerültek együvé, vagy amelyeket valamely természetes vagy jogi személy az együttes megőrzés szándékával szerzett meg. Anyag tekintetébea levéltár és levéltári gyűjtemény között nincs különbség; a gyűjteményekbe sorolt iratok eredetileg általában különféle levéltá­rak /:irattárak:/ részét alkották, s éppen szerves levéltári összefüg­gésükből kiszakítva lettek gyűjtemény anyagává. Bppen, mert egy~:_.. gyűjtemény darabjai között Jhiányzik az a természetes összefüggés,melyet a szerves levéltárak iratai kőzött a levéltárat létrehozó tényező rend­szeres működése teremt meg, a gyűjtemények anyaga általában tetszés sze

Next

/
Oldalképek
Tartalom