Levéltári szakmai továbbképző tanfolyam előadásai (1952)
1. Wellmann Imre: A levéltár lényege, rendeltetése, feladatai
teke ugyanis általában eléggé korlátozott * haladé történetkutatás szempontjából*. Hanem főkép azért, mert a levéltárat létrehozó szerv működésének ismerete, aminek ősapán az iraték eredeti rendje ságit-, ségével juthatunk a birtokába, nagy mértékben elősegíti a történetkutatás t 5 számos olyan dolgot térit fel, ami nélküle homályban maradna*, ** ügyek felelős intézőinek nyomára vezet, egyes iratok megértéséhezo események, összefüggések helyes felismeréséhez segít»Mind ez lehetetlenné válik, ha a levéltárak szerves egységét megbontva,be lőlük az iratokat vagy azok egy részét kiszakítjuk és mesterséges keretekbe gyömöszöljük. A p rove nienela elve, melyet a mult század végén holland levéltártudósok fejtettek ki, ezeknek a tapasztalatoknak és Meggondolásoknak a leszürődése; kimondja, hogy egy-egy levéltár anyagát, mely az ezt létrehozó szerv működésének Írásban rögződött tükre, szerves terméke, meg kell hagyni eredeti, természetes rendjében és összefüggésében, vagy ha az felbomlott, a lehetőséghez képest helyre kell állítani. Ha nem követjük egészen mechanikusan és mereven, es a levéltári elv alkalmas leginkább a történetkutatás érdekeinek biztosítására; ennek alapul vétele ad a levéltárnok szerepének nagyobb súlyt és felelőséget, amikor nem éri be azzal, hogy a levéltáros feladata véget érjen az iratok tárgyi skatulyázásával - ezzel mintegy szárnyukra bocsátva és sorsukra hagyva őket -,, hanem kötelességévé teszi az iratanyag létrejöttének tanulmányozását, s a levéltárat lét- > rehozó szerv működésének megismerése és megismertetése révén önálló segítő, közvetítő szerepben állítja őt a levéltári anyag és a törtérátkutató közé. Abból azonban, amit az imént az iratok mesterséges, tárgyi csoportosításáról mondottunk,nyilvánvaló,hogy van olyan levéltári anyag ia,anexj semmiféle természetes rendet, belső összefüggést nem mutat,amelynek egyes darabjai elszakadtak attól a levéltárképző szervtől, mely létrehozta őket. Hemcsak széthullás vagy utólagos átrendezés következtében szakadhatnak ki egyes iratok vagy egész irattömegek természetes összefüggésükből. Gyakori eset az is, hogy kallódó, gazdátlanná vált, átruházott íratok kerülnek egy-egy gyűjtő kezébe egymás mellé. Az iratoknak ilyen mesterséges együttesét gyűjteményn ek nevezzük. Híg tehát a szoros értelemben vett levéltár a levéltári anyagot létrehozó szerv rendszeres működése során szervesen keletkezik, olyan iratokból, amelyek természetes összefüggésükben a levéltárat összehozó tényező működését tükrözik, rendeltetésszerűen a levéltárat létrehozó szerv birtokában maradnak, ágy kerülnek azután levéltári megőrzésre, - addig a levéltári gyűjtemény azoknak az iratoknak mesterséges együttese,melyek Valamely levéltárban az eredeti szerves rend felbomlása, vagy megbontása következtében kerültek együvé, vagy amelyeket valamely természetes vagy jogi személy az együttes megőrzés szándékával szerzett meg. Anyag tekintetébea levéltár és levéltári gyűjtemény között nincs különbség; a gyűjteményekbe sorolt iratok eredetileg általában különféle levéltárak /:irattárak:/ részét alkották, s éppen szerves levéltári összefüggésükből kiszakítva lettek gyűjtemény anyagává. Bppen, mert egy~:_.. gyűjtemény darabjai között Jhiányzik az a természetes összefüggés,melyet a szerves levéltárak iratai kőzött a levéltárat létrehozó tényező rendszeres működése teremt meg, a gyűjtemények anyaga általában tetszés sze