9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

III. Levéltári ismeretek - 6. A levéltári rendezés

- A fond és állag anyagát az iratok formai vagy tárgyi vonatkozásai alapján rendezzük. Ezt főként gyűjtemények esetében tesszük (pl. nyomtatványok időrendben, térképek terület szerint). A középszintű rendezés, az egyes sorozatok elkülönítésével kezdődik. Sorozatok az állagon, állag nem létében pedig a fondon belüli, a tételnél, azaz a legkisebb tárgyi egységnél nagyobb levéltári egységek, amelyeket iratfajták szerint, időrendi vagy tárgyi alapon alakítanak ki, vagy alakultak ki. - A magyarországi iratkezelésnek századokon át jellegzetes formái voltak a sorozatok. A központi kormányszerveknél pl. külön sorozatokban helyezték el és őrizték a tanácsülési jegyzőkönyveket, az iktatókönyveket, az uralkodótól érkező leiratokat, a különböző szervektől és magánosoktól érkező beadványokat, a kiadványok fogalmazványait, stb. Sorozatoknak tekintjük az ügyvitel során készített különböző segédleteket is, mint iratfajtákat, amelyeket rendszerint ugyancsak különböző sorozatokba vontak össze. Például: Bács-Kiskun Megyei Tanács VB Igazgatási Osztály iratai 1950-1973 a/Általános iratok 1950-1970 - Rendszámos iratok 1950-1951 • -Csoportszámos „ 1952-1956 - Sorszámos „ 1957-1973 - Segédkönyvek 1957-1973 - Ingatlan-nyilvántartások 1960-1972" stb. ^ fond állag -y sorozatok Faipari Rt. iratai 1995(állagokra nem oszlik) - Közgyűlési jegyzőkönyvek 1995- Igazgatótanácsi „ 1995- Iktatott iratok 1995- Segédkönyvek 1995- Gyártmányok dokumentációi 1995- Bankbizonylatok 1995stb. fond sorozatok