9. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. I-II. Bp. 2002. MOL 472 p.

III. Levéltári ismeretek - 6. A levéltári rendezés

A sorozatok kialakítása, illetve elkülönítése természetszerűleg - az előző szintekhez hasonlóan - címadással fejeződik be. A középszintű rendezés sorozatnál kisebb egysége a tétel. Mint a korábbiakból világos, a tételek kialakítása történhet - irattárba helyezéskor (pl. a 18. sz. végén a kormányszerveknél [kútfők], 1867 után a minisztériumoknál), - az irat keletkezésekor (a jelenlegi, 1969 után általánossá vált iratkezelésben), - levéltári (irattári) rendezés során. Napi munkánk során tételeket alakítunk ki a gyakorlatban - nem iktatott iratok esetében, - olyan iktatott iratoknál, amelyek segédletei elvesztek. A nem iktatott iratok esetében a kutatás megkönnyítésére egy tételen belül többéves iratokat is össze lehet vonni, különösen ha a levéltárban alakítjuk ki a tételeket. Például: Magyar Országos Levéltár Z 356 Magyar Olajipari Rt. Titkárság Háborús károk 61. tétel Németországba szállított gépek jegyzéke 1944-1945 62. tétel Ausztriába szállított gépek kimutatása 1946-1948 63. tétel Csehszlovákiába szállított gépekkel kapcsolatos jelentések 1947 66. tétel Kimutatás a háborús veszteségekről 1945 74. tétel Elveszett gépkocsikra vonatkozó kérdőívek 1947-1948 Közigazgatási rendszámos és csoportszámos iktatás esetén középszintű rendezéskor e számok sorrendjét kell kialakítani, figyelembe véve utóbbiak decimális rendszerét. Együttes iktatási és mutatózási rendszernél az ábécé betűinek sorrendje jelenti a középszintet. Ha az irattározás iktatószámok (alapszámok, főlajstromszámok) rendjében történt, középszintnél csak a raktári egységen belüli első és utolsó iktatószámot kell megállapítani.